02

23 2 0
                                    

San pov.

Napjainkban

Meghallottam Woozi hangját, ami csak egy dolgot jelenthet. Reggel van és indulnom kell az iskolába.
-  San! Kapcsold már ki azt a kurva ébresztőt! Tudod, hogy én is oda meg vissza vagyok Wooziért meg az egész Seventeenért, de ez már nekem is sok! - mondta egy cseppet idegesen drága szobatársam Jeong Yunho személyében - Nem szeretnéd esetleg megcsinálni a reggelit, ha már nem sikerült átállítani az ébresztődet valami türhetőre? - zsörtölődött tovább.
- Oké, oké. Először is. Bocsánatot kérek, hogy nem állítottam át. Tegnap kiment a fejemből, mert sokáig maradtam Stevennél és eléggé fáradt voltam mire hazaértem. - néztem Yunhora és láthatta rajtam, hogy tényleg igazán sajnálom, mivel egyből megenyhült az arca. Bár ez sem tartott sokáig, mivel a lágy mosolyát egy parverz vigyor váltotta fel.
- Na és miben merültél ki, drága szívem? Legalább ott fürödtél utána, vagy most a mi zuhanyzónk tiszta mocsok? - kérdezte ugyanazzal a vigyorral, de olyan komolyan, hogy egy röpke pillanatra esküszöm azt hittem, hogy komolyan gondolja.
- Nyugi használtunk óvszert, de ha ez megnyugtat, akkor ott helyben le is zuhanyoztam. - amint ezt kimondtam Yunhonak az álla a földet súrolta és szemei is elkerekedtek. Bár megértem, mivel sosem szoktam válaszolni a Stevennel (aki annak ellenére, hogy a pszichológusom, a legjobb barátom is lett egyben) kapcsolatos hülyeségeire.- Na csukd be a szád csak vicceltem. Vagy hívjam ide Mingit, hogy segítsen? - mondatom közben egy perverz ám sejtelmes félvigyor az én arcomra is felkúszott.
- Na jól van, elég. Szerintem itt hagyjuk abba ezt mind a ketten. - ahhoz, hogy nyomatékosítsa mondandóját tapsolt kettő visszafogottat.
- Egyetértek. Amúgy jól eltértünk a tárgytól, de csinálok reggelit és át is állítom az ebresztőmet. A "G Dragon - Heartbreaker" megfelel az úrfinak? - telefonom a kezembe véve kezdtem kutakodni potenciális ebresztők után, hogy lecseréljem a valóba idegörlő "Wooahae" összevágásom.
- Nincs valami jobb? - kérdezte reménnyel a szemében.
- Mi a baj szegény GD-vel? - kérdeztem tettetett sértődéssel.
- Semmi, de azért szívesen válogatnék több közül.
- Oké, oké értettem. Akkoooor...
-"Seventeen - Very nice"? Vagy esetleg "Got7 - You calling my name "? És végül az utolsó ajánlat, "Oneus - Same scent "? Melyik legyen? - szegény Yunhonak hirtelen túl sok volt ennyi információ, eléggé zavarodott arca volt. Persze pár másodperccel később már összeszedte magát és gondolkodóra fogta, hogy végre másik ébresztőnk legyen, ami nem őríti meg.
- A "Very nice" tökéletes lesz. - adta meg a végső válaszát egy enyhe mosollyal az arcán.
- Na akkor ez kész is. - amint kimondta a dal címét be is állítottam. - Ha ez is megvan, akkor én lépek reggelit csinálni. Valami különleges óhaja van uram?
- Nekem a sima krumplis, baconos rántotta is megteszi, köszönöm. Azt mi dig ojan jól megcsinálod. - mosolygott rám kedvesen.
- Aranyos vagy, köszönöm. Okés, akkor neki is látok. Addig fürödj le és vedd fel az egyenruhád. Majd szólok ha készen van.
- Rendben, köszönöm szépen drága. - színpadiasan dobott egy puszit a levegőben és még kacsintott is egyet jelezve, hogy csak viccel.
- Nincs mit szívem. - én is megismételtem a mozdulatait aztán felvettem a kötényem, hogy ne egyszál alsóban (meleg van, ezért nem bonyolítom túl a pizsamám) ácsorogjak a konyhában. Neki is láttam VOLNA a reggeli készítésének ha valaki nem dönt úgy, hogy lefotóz.
- Hallod tesó, mi a fasz? - nem vagyok nagy híve a káromkodásnak, de az ilyen helyzetekben, mint ez megcsillogtatom a magyar nyelvtudásom.
- Nyugalom báttya. Csak gondoltam még jól fog jönni. Valaki biztos örülne neki. - itt már nem csak mosolygott, egy huncut kacaj is elhagyta ajkait.
- Hagyjad már békén szegény Stevent! Nem járunk! - ezt a kelleténél egy kicsit indulatosabban mondtam.
- Upsz, bocsiii. Véletlen már elküldtem neki és látta is. - "sajnálattal teli" arcán látszott, hogy nagyon megjátszott volt.
- Istenem mibe kevertél már megint. - erre már csak a szemem tudtam forgatni. - Na, de most hess, vagy nem lesz mivel tömnöd a beled. - tettem pár legyező  mozdulatot a levegőben ezzel jelezve, hogy mostmár húzzon el a közelemből.
- Jólvan megyek. Viszont mindettől függetlenül szeretlek haver.
- Én is téged, te majom. - persze mind a ketten csak barátilag értettük.
Ezek után megcsináltam a reggelit és miközben Yunho evett én is letusoltam, fölöltöztem, ettem pár falatot és meg is indultunk az iskolába.

Ez lenne a csodálatos második rész. Remélem tetszett annak ellenére, hogy egy kicsit kesze-kusza. Na, de szép reggelt/napot/délutánt/estét mindenkinek, aki elolvasta. Pusza-pusza!

You made me believe again - {SZÜNETEL}Where stories live. Discover now