365 Day - Taekook version

(6)

Jungkook kicsit rövidebbre vette a tárgyalást, mert nem voltak jó megérzései. Amint kilépett a szobából és a bár balkonjához lépett ahonnan tökéletesen belátni a táncoló embereket kiszúrta Taehyungot. Akármennyire is engedte szabadon jelen pillanatban, nagyon nem tetszett neki, hogy egy nővel játszadozik már igen-igen intim közelségben. Láthatóan jobban érezte magát, mint Jungkook.

Amilyen gyorsan tudott a bulizó emberektől, lesietett a tánctérre, hogy jobb belátásra bírja a fiút, de mire leért Taehyung eltűnt. Mikor újra a szeme elé került, annyit látott, hogy egy pasas elrángatta a lány mellől és fogdosni, rángatni kezdte, ami ellen Tae erősen hadakozott több-kevesebb sikerrel. Gondolkodás nélkül lőtt.

Akármennyire is ködösült el az agya, szerencséje képességei nem hagyták cserben és a golyó célba talált.

(...)

- Tudod kire lőttél rá JeongGuk? – kérdezte tőle másnap egy idősebb maffiatársa Lee Hoseok, amikor hajóval utaztak vissza Szicíliába. Őt a maffiában csak Wonhonak nevezik. – Van fogalmad arról, hogy mit tettél?

- Nem tudtam tétlenül nézni. - bámult maga elé, miközben a hajó nyitott részén ült. Wonhonak is helyet kínált, de az csak idegesen járkált fel-alá. 

- Ez háborút jelent. Háborút két hatalmas család között. Érted? Csak annyit tehetsz, hogy megszabadulsz Taehyungtól. Tüntesd el a koreai szukát! - sajnos Wonho nem tudta mennyit jelent főnökének a fiú és úgy kezelte, mint az eddigi szeretőket.

- Hé, vigyázz a kurva szádra! – pattant fel és rángatta meg az öltönyénél fogva, hiszen ezt nem tudta szótlanul tűrni.

- Sajnálom. – hallotta meg ekkor maga mellől Taehyung hangját, mire elengedte munkatársát.

- Sajnálod? - fordult teljes testtel felé. 

- Nem gondoltam, hogy... - sütötte le a szemét. Bár tudta, hogy nem tehet semmiről, nem akart háborút okozni.

- Igen, nem gondolkodtál.

- Megölted? - emelte fel tekintetét.

- Semmi közöd hozzá. - válaszolt ridegen a főnök.

- Megölted? - kérdezte továbbra is hajthatalanul. 

- Belelőttem a karjába. Nem kellett volna, ha nem öltözöl kurvának és nem játszod el. - vesztette el Jungkook az önkontrollt.

- Szóval az én hibám, hogy meg akartak erőszakolni? Elegem van! – kapta fel a vizet jogosan és hagyta ott a két férfit. 

- Taehyung! Hova mész? - kiabált utána, és sietősen követni kezdte, mielőtt hülyeséget csinál.

- Hagyj békén! – lépett Tae a hajó orrához, majd hezitálás nélkül beleugrott a vízbe. 

Jungkook szó nélkül ugrott utána, mert látta, hogy Tae nem jön fel a víz felszínére levegőt venni. Mint kiderült nem tud úszni.

Amint a hajó hátuljánál visszamászott a fedélzetre az ájult testtel, az egyik hálóba vitte majd hagyta megszáradni és aludni.

- Annyira hálás vagyok, hogy élsz. De közben meg akarlak ölni. - szólította meg a főnök a felébredő Taehyungot.

- Többet nem csinálom. – nézett bocsánatkérően. 

Jungkook leült mellé az ágyba és megsimogatta az arcát, mire Tae is feltámaszkodott a kezeire. A takaró így lecsúszott felsőtestéről, amit nem takart semmi. A főnök nyelt egyet.

- Mikor vetkőztél le? - vezette lejjebb kezét.

- Felébredtem körülbelül egy órája, hogy melegem van. 

- Akkor pihenj még. – kelt fel az ágyról, viszont Tae a keze után nyúlt.

Fogva a kezét, az ágy széléhez mászott. Egy pici alsót viselt, amiben enyhe terpeszben leült az ágy szélére. Jungkookot kezénél fogva húzta lábai közé. Amint a maffiafőnök a lábai között állt, annak övéhez nyúlt, azt kicsatolni. Jungkook nem tett semmit, hagyta magát irányítani. Nem akarta, hogy Taehyung meggondolja magát. 

Taehyung lassan, de magabiztosan szopta le, tartva magát provokálási szokásához. Ezzel a főnök idegeit a végletekig húzva. Amint megunta és elengedte Jungkookot, az a hajába vezetve kérte, még egy kis pluszra, amit teljesített neki. 

Amikor Jungkook elengedte hátravágta magát az ágyneműbe. A főnök hamar mászott utána, és csókolni kezdte. Először a száját, majd haladt lejjebb, míg eljutott az alsójáig, amit lehúzott róla.

Tágítás közben kényeztette Taehyungot ahol érte. Végeztével visszamászva fölé tette be neki. Kezeiket összekulcsolta és nem hagyta abba csókolását, hogy minél kevesebb legyen a kellemetlen érzés kedvesének.

- Csináld Kook! Kérlek! – nyögte Tae, amire a főnök nem volt rest engedelmeskedni.

Ezt a pózt megunva, hasára fordítva hagyott utat törni testi vágyaiknak, miután persze ő is a végletekig húzta partnere idegeit.

- Jungkook! – szólt rá, mikor még mindig csak nyelvével foglalkozott vele.

Mivel már mindketten kikészültek teljesen, Jungkook hamar befejezte előbbi tevékenységét, kicsit rásegítve a kezével.

Ám ez az egy menet egyiküknek sem volt elég. A délután folyamán folytatták a hálóban, emelett a hajó többi pontján, ezzel a hajón tartózkodókat teljesen kiborítva.

Taehyung is bizonyította kivánló erőnlétét, a főnök nem tudott betelni vele. Főleg, mikor rajta lovagolt.

Végül Jungkook egy ússzással csillapította magát, míg Taehyung meztelenül napozott. 

- Többet akarok. – mondta Tae, amikor a főnök a hajóra visszatérve megcsókolta.

- Nem fáj a feneked? – aggódott érte, hisze nem keveset kapott most így egyszerre és régen volt együtt bárkivel is.

- Csak nem többet bírok, mint te? - pimaszkodott válaszként. 

- Csupán arra vagyok kíváncsi, nem vagy e fáradt az esti meglepetéshez.

- Félek a meglepetéseidtől. –  Jk elmosolyodott a válaszra.

- Tetszeni fog. – nyugtatta meg.

- Mondd el! – folytatta a kérlelést.

- Bálba megyünk. - árulta el végül az unszolásra.

- Mármint estélyiben? – bólintotta. – Megőrültél? Nincs mit felvennem! – rohant el, Jungkook pedig jót nevetett heves reakcióján.

- Imádlak!