365 Day - Taekook version

(9)

- Hol voltál? - kérte azonnal számon Jungkookot, amint belépett a szobába. - El nem tudod képzelni min mentem keresztül! Egoista görény! – haragját ezúttal nem tudta visszafogni, meg is ütötte a főnököt, aki ennek ellenére nyugodtan kezelte a helyzetet. – Hogy tehetted ezt?

- Sajnálom. Ha nem lenne muszáj, nem tenném ezt. A munkával jár. – igyekezett nyugtatni szerelmét. Az ütéssel nem is foglalkozott. Jobban lekötötte, hogy megcsókolhassa Taehyungot.

Szavai különleges hatással voltak Taehyungra, és elcsöndesülve hagyta, hogy a szoba üvegablakához tolja a másik. Mellkassal a nagyvilág felé fordítva hámozta le a ruháit, míg a bottom készségesen kitolta a fenekét. Miközben felhelyezte az ujjait a tágításhoz, másik keze Taehyung nyaka köré fonódott, aki már egészen kezdte megkedvelni ezt a fétist. Kezeivel megtámaszkodott az ablakon, remélve, hogy elég magasan vannak ahhoz, hogy senki ne lássa őket. Az ujjak nemsokára átcserélődtek valami nagyobbra, majd hamar áttértek az ágyra, ahol sokkal kényelmesebb volt számukra. Jungkook erős lökései mellett, szerelmes szavakkal kényeztette Taehyungot, akinek tökéletesebb nem is lehetett volna a pillanat. Ennek következtében hamarabb elélvezett, de rövid időn belül Jungkook is követte.

Mikor a mámorból megébredt Tae elhelyezkedett a főnök mellkasán, észrevette a friss sebhelyeket, amik származhattak cigarettától, késtől, de fegyvertől is.

- Mi történt? – kérdezett rá.

- Nem fontos. Már megoldottam. - a szorító érzés, amit az aggódás okozott, ezután ráébresztette Taehyungot valamire.

- Azt hiszem nincs szükség 365 napra. – mondta ki a gondolatait.

- Miért? Mi a baj? – kezdett a főnök rögtön aggodalmaskodni.

- Csak szeretlek. – mosolygott rá, ezzel megnyugtatva.

- Mondd még egyszer! – kérte boldogan.

- Szeretlek! – csókolta meg, amit örömmel viszonzott.

- Hozzám jönnél? – kérdezte Jungkook a csók végén, mire Taehyung eléggé meghökkent. Automatikusan ránézett a kezére, amin már egy gyönyörű gyűrű pihent. – Ehhez egy igen jár. – folytatta a főnök.

Azért Tae elgondolkozott. Mennyire elkapkodott ez? Vajon mennyien fogják ellenezni? De a szíve szerint döntött.

- Igen. – nyögte ki végül.

Abban a pillanatban nem érdekelte őket, hogy mekkora szabály szegést fognak elkövetni. Csak ők léteztek egymásnak.

Másnap ismét vásárolni mentek közösen, de ezúttal mindketten élvezték. Bár Jungkook néha eléggé unatkozott, így Taehyung néhány igen vonzó ruhával igyekezett feldobni a hangulatot. Az egyik drágább darab viszont különösen tetszett Taehyungnak, csakhogy azt Jungkook nem igazán volt hajlandó megvenni. De mindent a cél érdekében, Tae rávette, hogy avassák fel az egyik próbafülkét és ezzel igen hamar meggyőzte a főnököt. (Fenti kép)

Végül ezt a ruhát viselte, amikor Jungkook találkozott a szüleivel. Egy esküvőre utaztak le Európába, pontosabban Franciaországba, így az alkalom adott volt.

- Mit mondjak a munkámról? – kérdezett rá még gyorsan Jungkook a találka előtt.

- Mindegy, csak ne az igazit. – kérte Taehyung.

- Tae! Nagyon jól nézel ki! – dicsérte meg anyukája, amint odaértek hozzájuk.

- Sziasztok! – üdvözölte őket, miközben Jungkookkal is bemutatkoztak egymásnak.

- 직업이 뭐에요? – kérdezte koreaiul Tae anyukája, míg ő fordított.

- Azt kérdezi mi a munkád.

- Gengszter vagyok. – felelte egyszerűen, mire a szülők elnevették magukat. Természetesen azt hitték vicc.

- De jó, az még úgyis hiányzott a családból. – kontrázott az anyuka.

- Mi a szándékod a kisfiunkkal? – tette fel a kérdését Tae apukája.

- Csupa illetlenség. – válaszolt erre is egyszerűen a maffiafőnök, mire Taehyung arca már pírban úszott.

- Akkor később beszéljük meg. Iszol vodkát? – reagálta le szerencsére jól az apa.

- Igen.

Az esküvő végén ráadásnak a menyasszonyi csokor Taehyung kezébe repült, szóval ezt és az eljegyzésüket később elmentek megünnepelni egy kis luxus hajókázással. Mégpedig azzal a yacht-tal, amin az első együttlétük is történt.