Az Edzőm és Én

5.

Ma mivel nem volt semmi dolgom délelőtt olvastam a Bexit. Vagyis hogy pontosítsak felkeltem reggel fél kilenckor vagy az már lehet délelőtt. Na mindegy. Így felkeltem fél kilenckor, kilencig megreggeliztem és elkészültem, vagyis inkább felöltöztem meg spiráloztam. Utána elmentem a közeli boltba mert kellett kenyér meg gríz a tejbegrízhez. Mikor hazaértem volt kb fél tíz és igazából onnantól délig a Bexit olvastam. Ebédre tejbegrízt ettem utána pedig folytattam az olvasást egészen három óráig. 

Háromkor megcsörrent a telefonom. Rajmund hívott. 

- Mond hogy jössz ma szkanderre! - kezdte köszönés nélkül

- Neked is szia ! - mondtam - De igen terveztem

- Ohh szupi ! Akkor ha jössz hozol nekem valami kaját légyszi mert nincs semmim és éhen fogok pusztulni ! - mondta könyörgően

- Viszek - sóhajtottam - szendvics jó lesz ? - kérdeztem tőle 

- Tökéletes, imádlak, köszi !!! - mondta teljesen feldobódva

- Oké. Akkor majd viszem. Szia ! - köszöntem el 

- Oké. Köszi ! Szia ! - köszönt ő is 

 Letettük és éppen kezdtem készülődni mikor megszólalt a csengő. Nem számítottam senkire ezért kíváncsian mentem ajtót nyitni. Mikor megláttam ki áll az ajtóban a lélegzetem is elakadt.

- ÁKOS - kiabáltam a legjobb barátom nevét majd odafutottam hozzá és átöleltem. Ákos a legjobb barátom volt amíg el nem költöztek, viszont mostanra a legjobb fiú barát szerepét az életembe Rajmund tölti be, de ne essen félreértés Ákos is nagyon jó barátom még mindig. Ákossal sokat írogattunk egymásnak de már egy éve nem találkoztunk személyesen. Ezért is volt nagyon jó látni őt. 

- Szia Sára ! - üdvözölt miután elengedtük egymást

- Úristen! Te hogy kerülsz ide ? - kérdeztem mert nem tudtam felfogni a dolgot

- A nyári szünetben itt töltöm ezt a hetet akartam veled találkozni - mondta mosolyogva - Van kedved eljönni velem könyvesboltba meg utána beülnénk egyet kávézni ? - kérdezte

- Persze - mondtam - Csak egy perc el kell intéznem egy telefont - mondtam mert így nem tudok edzésre menni és Rajmundnak ugrott a kajája - Addig gyere be - invitáltam be. Ákos leült az asztalhoz én pedig hívtam Rajmundot.

- Szia Pöttöm ! 

- Szia ! Figyelj az van hogy most jött Ákos tudod vele nem találkoztam már egy éve. Nem baj ha ma nem leszek edzésen ? 

- Nem, de mi lesz a kajámmal ? - kérdezte szomorkásan - És ma lenne a nagy létszámos edzés is amit mondtam, hogy sokan lesznek megígérted, hogy segítesz - mondta.

- Rendelj magadnak valamit enni, az edzést meg nem tudom. Baski tényleg megígértem, hogy segítek.- mondtam már én is csalódottan 

- Hé, nyugi semmi baj megoldom az edzést és a kaját is, menj nyugodtan Ákossal. Tudom, hogy fontos neked - mondta bíztatóan

- Köszi, de legközelebb segítek jó? - kérdeztem félve

- Rendben. Na menj érezd jól magad ! 

- Köszi még egyszer ! Szia !

- Szia Pöttöm ! - köszönt el

- Na mehetünk - mondtam Ákosra nézve aki értetlenül meredt rám 

- Te komolyan elkéredzkedtél az edződtől ? - kérdezte felhúzott szemöldökkel 

- Igen mert megígértem, hogy segítek neki meg ha megyek viszek neki enni - mondtam kissé meglepetten mert erre nem számítottam

- Miért viszel neki kaját ? - kérdezte még mindig értetlenül

- Mondjuk mert megkért rá, hogy vigyek mert nincs neki - mondtam - Na mindegy. Gyere menjünk - mondtam, majd kulcsra zártam az ajtót.

Ákossal először könyvestboltba mentünk nézelődni. Régen nálunk ez bevett szokás volt. Most is szeretek könyvesboltba menni mert szeretek ott nézelődni, de most már sokkal ritkábban jövök mint régen Ákossal. Minket az kötött össze, hogy szeretünk itt nézelődni. Ákos vett is magának egy könyvet.

A könyvestbolt után beültünk egy kávézóba.

- Sokat változtál - mondta Ákos hirtelen

- Jó vagy rossz értelemben - kérdeztem kissé tartva a választól

- Is-is - mondta tök lazán. Az is-is azért rossz hallani mert bár tudod, hogy az egyik is jót jelent a másik rosszat és az mindig sokkal érdekesebb. 

- Miben lettem rosszabb - kérdeztem rá arra a bizonyos másik is- re 

- Ezelőtt még soha nem kéredzkedtél el senkitől - mondta közömbösen

- Talán baj, hogy szóltam a legjobb barátomnak, hogy ne várjon nem leszek edzésen, és egyébként neked az ezelőtt egy évet jelent, mert azóta nem láttuk egymást - mondtam feldúltan

- Az edződ a legjobb barátod ? - kérdezte szemrehányóan 

- Igen képzeld nem csak veled van sok közös bennünk hanem vele is és miután te egy évig nem mutatkoztál mára mondhatom hogy a legjobb barátom. 

- Elköltöztünk - emelte fel a hangját és szórós szemmel nézett rám 

-Tudom, de a lehetőség meg lett volna, hogy találkozzunk és én kérdeztem is, hogy találkozunk e, de te soha nem értél rá - emeltem fel a hangom én is

- Tényleg sokat változtál - mondta most már idegesítően nyugodtan

- NEM ÁKOS, NEM !!! EZ ÍGY NEM MŰKÖDIK !!! ÉN NEM VÁLTOZTAM TE MARADTÁL LE AZ ÉLETEM EGY FONTOS SZAKASZÁRÓL, EGY NAGYON FONTOS ÉVRŐL AZ ÉLETEMBEN !!! MIÓTA UTOLJÁRA TALÁLKOZTUNK MÉG CSAK SIMA EDZÉSRE JÁRTAM, DE MOST MÁR SZKANDEREZEK !!! - itt kikerekedtek a szemei ​​- IGEN SZKANDEREZEK . TUDOM HOGY TE IS ELLENEZTED ÉS ELLENEZED MOST IS, DE CSINÁLOM MERT SZERETEM ÉS MERT JÓ VAGYOK BENNE. MOSTANRA EBBEN MÁR MINDENKI TÁMOGAT MERT LÁTTÁK HOGY MENNYI VERSENYT NYERTEM, MIT ÉRTEM EL ÉS BÜSZKÉK RÁM. BÜSZKÉK IGEN. NA EZ TE NEM LESZEL SOHA. NEM LESZEL MERT NEM TUDSZ ÖRÜLNI MÁS SIKEREINEK ÉS MÁS BOLDOGSÁGÁNAK, DE FŐLEG NEM AZ ENYÉMNEK. - mondtam már majdnem sírva - TUDOD MI A LEGFÁJDALMASABB ? HOGY ELHITETTED VELEM HOGY TÁMOGATSZ ÉS A LEGJOBB BARÁTOM VAGY, DE MOST MÁR TUDOM HOGY NEM IGAZ. - mondtam szemrehányóan, majd kifutottam a kávézóból.

 Eddig tudtam visszatartani a sírást itt már patakokban folytak a könnyeim és az eső is mert nyilván most kell esnie. Ránéztem az órámra ami este hét órát mutatott. Hirtelen felindulásból elkezdtem rohanni az edzőterem felé. A cipőm beázott ahogy beleléptem a pocsolyákba amiket a hirtelen nyári zuhétól keletkeztek. Az eső szakadt nekem pedig mindenem csurom vizes lett mert nyár tehát rövid gatya és haspóló. A kiengedett hajam vizesen hullott a vállamra, rosszabb esetben a szemembe lógott. A sminkem szerencsére megmaradt mert a vízálló szempillaspirált még a könnyeim sem áztatták le. Bőrig ázva és sírva értem az edzőteremhez ahol még égett a villany, innen tudtam, hogy Rajmund még itt van. Berontottam az ajtón és úgy ahogy voltam vizesen rogytam le a földre a sporttáskámat magam mellé ejtve. 

Rajmund az ajtó nyitódására odanézett, mikor meglátott engem odafutott hozzám megölelt majd felültetett a kanapéra.