Az Edzőm és Én

13

Mivel a hugommal este éjfélig beszélgettünk már nem volt nehéz elaludni. Na jó. Igazából beszélgettünk volna tovább, de elnyomott minket az álom és így a húgom velem aludt. Legalábbis ezt feltételezem, mert nem emlékszem arra, hogy átment volna a szobájába. Viszont reggel mikor felkeltem már nem voltak itthon csak a szüleim. Ma indulunk a helyszínre ugyanis a bajnokság Szabadkán van ami kicsit fura, de mindegy. Mivel Szabadka nem éppen itt van már ma indulunk ott alszunk és vasárnap délelőtt érkezünk meg. Úgy terveztük, hogy mi megyünk Rajmunddal egy kocsival mert mi ott alszunk két éjszakát is, a többiek csak szombat hajnalban érkeznek és a verseny előtt együtt regglizünk és onnantól együtt leszünk. Bár csak mi ketten versenyzünk Rajmunddal a többiek jönnek szurkolni.

Kimentem a konyhába ahol a szüleim fogadtak.

- Jó reggelt ! - köszöntem tök normálisan és próbáltam nem kimutatni, hogy majd felrobbanok.

- Neked is - köszöntek vissza a szüleim, akik nem rejtették el az izgalmukat. Ezzel nem törődve csináltam magamnak egy kávét és leültem az asztalhoz.

- Na jó - törte meg anya a csendet - Nekünk mennünk kell, de sok sikert kívánunk Kicsim - mondta anya, majd magához húzva megölelt és adott egy puszit a homlokomra.

- Köszönöm -néztem anyura

- Te vagy a legügyesebb, minden rendben lesz, megcsinálod - nézett mélyen a szemembe apa majd megölelt.

- Köszönöm - suttogtam.

- Vigyázatok az úton - kiabáltak és elmentek. Egyedül maradtam a házban az utazás napján reggel kilenckor.

Úgy döntöttem míg elkészülök hallgatok egy kis zenét. Vagyis inkább üvöltetek zenét.
Már be voltam pakolva már csak el kell készülnöm. Miután felöltöztem (rövidnadrág,póló) felkötöttem egy copfba a hajam és spiráloztam. Kipakoltam a cuccaim az előszobába, hogy ne akkor kelljen mindent kihurcolni és mivel még volt időm táncolni kezdtem. Teljesen felszabadultan táncoltam és énekeltem a Wonderwall számra és sikerült ellazulnom és mindent kizárni. And After All You're My Wonderwall énekeltem és közben akaratlanul is Rajmundra gondoltam.

Amikor befejeződött a szám és én is befejeztem hirtelen tapsot hallottam a hátam mögül. Megfordulva Rajmunddal találtam magam szemben és hirtelen kővé dermedtem mert nem tudtam mióta áll ott.

- And After All You're My Wonderwall - éneketle kissé rekedtes hangon. Ekkor én egyszerűen rá ugrottam, lábaim a dereka köré kulcsoltam és úgy csókoltam meg.

- Szia Pöttöm - köszönt miután elváltunk egymástól - Mehetünk ? - kérdezte mire én csak bólintottam. Rajmund megindult az utazótáskám felé, de nem tett le hanem egyszerűen fogta és átlendítette a vallán és úgy tartott én meg nevetve csapkodtam a hátát.

- Fehér tegyél le, hallod !? - szóltam Rajmundnak mire ő csak nevetett és tovább tartott. Mêg fel tudtam kapni a kistáskám a földről mikor Rajmund is felvette az utazótáskát. Így vitt ki egészen a kocsiig ott letett a kinyitotta az ajtót és egyszerűen berakott az ülésbe.

- Köszönöm - néztem rá rosszallóan

- Szívesen, bármikor - válaszolt hozzám hajolva és már elkezdett kiegyenesedni mikor a pólójat megfogva visszarantottam egy csókra. Ezek után Rajmund is beült és elindultunk. Az úton eleinte még mindketten nyugodtak voltunk. Lehet azért mert még messze volt a cél, de lehet azért mert szólt a zene és azt énekeltük. Az autópályán mentünk, de Rajmund hirtelen kirakta az indexet és elment egy benzinkút felé.

- Gyere szerzünk fagyit mert megdöglök - mondta és kiszállt a kocsiból. Én is követtem a példáját és megfogva a kezét mentünk be. Bent kiválasztottunk a lehető legnagyobb jégkrémet és mentünk a kasszához fizetni.