Gojo Saturo x reader Magyar/Hungarian Story ❤️🇭🇺/MEGAKADT/

3.rész-Gojo szemei

A lakásom szerencsére csak 5-6 perc séta gyalog, így hamar odaértünk. Kinyitottam az ajtót és bementem, majd mögöttem Gojo lépett be. Visszazártam az ajtót és elindultam a folyosón.

(Egy családi házról van szó, van egy udvara. Az alaprjz olyan, hogy ha bejössz, akkor egy folyosón találod magad. Van két ajtó jobbra, két ajtó balra és egy a folyosó végén. Jobb oldalon az első ajtó a vendégszoba, második a háló, bal oldalon az első szoba a nappali, második a konyha. A konyha és a nappali közt van egy ajtó, amin át tudsz menni a másik helyiségbe. A folyosó végén a fürdőszoba van.)

Bementem a konyhába, miközben Gojo követett.
-Oda le tudsz ülni-mutattam az asztal felé, ahol nyilván székek is voltak-teát vagy kávét kérsz?
-Egy kávét feketén, köszi-felelte.
-Oké, csinálom.

Megfordultam és nekiálltam megcsinálni a kávékat. (Írói megjegyzés: igen, este hétkor kávéznak)
-Miau-hallottam nyávogást.
-Szia cicus-köszöntem a lábamhoz dörgölöző fekete macskának.
-De aranyos!-mosolygott Gojo-Amúgy nagyon otthonosan van berendezve a lakásos. Te csináltad ilyenre?
-Igen, én festettem, én választottam a bútorokat és én rendeztem be-válaszoltam, miközben körbepillantottam a konyhában és visszaemlékeztem a munkálatokra.
-Hű-Gojo csak ennyit mondott.
-Pedig még nem is láttad a nappalit, nekem az a kedvencem.
-Megmutatod?-kérdezte.
-Persze. Gyere, úgyis kész a kávé, igyuk meg ott.

Elindultam két kávéval a kezemben, majd az egyiket odaadtam Gojonak. Kinyitottam a konyha és nappali közti ajtót, majd átsétáltunk a másik helyiségbe. Leültem a kanapéra, a kávét pedig letettem a kisasztalra.

-Körülnézhetek a nappaliban?-kérdezte Gojo, miközben ő is lerakta a kisasztalra a kávét.
Én csak bólintottam egyet. Megfogtam a kávém és kortyolgatni kezdtem, közben Gojo körbejárta a nappalit és jól megnézett mindent.

-Ez te vagy?-mutatott kiváncsian egy középsulis fotómra.
Letettem a kávét, odasétáltam mellé és megnéztem a képet.
-Igen, akkoriban még csak vállig érő hajam volt, azóta növesztem. Így mostmár majdnem a derekamig ér.

Visszatettem a képet a helyére és jól megnéztem a többi fotót is. Milyen rég volt és mennyi emlék... Eszembe jutott sokminden... Hiányoznak az általános iskolás éveim, aminek azt hittük sosem lesz vége... Hiányoznak a középsulis évek és a barátaim... Felnéztem a könyvespolcomra. Egy csomó manga és jópár ifjúsági regény és sorozat... Milyen rég olvastam őket... Megfordultam és elindultam vissza a kanapéra, de megbotlottam a szőnyeg szélében. Szerencsére Gojo reflexei jók voltak és a derekamnál fogva elkapot.

-(Név), jól vagy?-kérdezte aggódva, miközben segített talpra állni.
-Igen, köszönöm.- mosolyogtam zavartan, ugyanis Gojo még mindig a derekamat fogta. "Kellemes érzés. Várjunk csak... Miket gondolok?! Na, jó tényleg jól esik..."vallottam be magamnak.
Szerintem Gojonak is feltűnt, hogy fogja a derekam, mert lassan kezdte elengeni.
-Tudod...-kezdte Gojo-...ugye mondtam, hogy le veszem a napszemüveget, ha szeretnéd... Még mindig kíváncsi vagy?
-Igeeen-bólintottam.
-Hát, jó-sóhajtott, majd levette a napszemüveget.
-Hűűű.... Hát én ilyen gyönyörű kék szemeket életemben nem láttam...
-K-Köszi-mosolyodott el.
-Ezt kimondtam? Hupsz...-néztem le a földre.