Segíts, Szükségem Van Rád... // 18+ BL

~3~ Első alkalom ~

Amikor láttam ezt a jelenetet, a testem magától mozgott. Megragadtam Liam karját és el kezdtem rángatni a mosdóba. Mit csinálsz Luke? Hagyd abba!! Ne csináld ezt!!
- Luke minden rendben?- kérdezte amikor be csaptam magam mögött az ajtót.
- Nem bírtam tovább nézni! Én...én...én...Én...
- Luke bökd már ki mivan!
- AZ HOGY SZERETLEK BASZ MEG! SZERETLEK TE FASZ!
- Luke, te most sírsz? Hagyd abba!
- Nem ilyenkor nem tudom!

Liam meg fogta a kezemet magához húzott, és megcsókolt...a nyelvét át erőltette a számba. Én pedig hatszorosára tágult szemmel néztemrá.
- Látod abba hagytad.
- Idióta!- mondtam teljesen vörös arccal.
- Mi történt, hogy így ki akadtál?
- Ava...miért ölelted meg? Ezért akadtam ki...olyan máshogy nézett rád mint egy sima barátra. És a testem magától mozgott...szeretlek Liam...
- Én is, és soha nem szeretnék bele Avaba...tudod miért?
- Miért?
- Azért mert amikor legelőször meg láttalak már akkor beléd szerettem.

Megint meg csókolt volna ha nem szól közbe a csengő.
- Jobb ha megyünk órára nem?
- Igen.

Végig csináltunk egy matekot, egy törit és egy föcit. Amikor nekem mennem kellett, Liam ki kisért a kocsihoz. Apa már ott várt.
-Akkor mehetünk anyuhoz?
- Igen, de út közben vegyünk neki virágot.
- Holnap találkozunk Liam!
- Igen Luke...
Mondta és szorosan átölelt, és bele súgta a fülembe, hogy vigyázzak magamra.

- Ez meg mi volt?
- Nos, apa valószínűleg össze jöttünk Liammel. De Shhh!
- Ez az én fiam! Rendben!

El mentünk anyuhoz...pontosabban anyu szüleihez mivel ott volt róla egy kép...az igazság az hogy anyu holttestét nem találták meg...el égett a házunkkal együtt, ezért anyu szüleihez mentünk meg látogatni őt.
A találka nagyon jól ment, haza mentünk és én álltam neki a pótlásoknak. Amikor is apu hívott.

- Igen apa?
- Holnap el kell utaznom ahogy a
főnkömnek is, ezért ha nem baj addig Liam itt lesz nálunk.
- Ne dehogy baj!
- Pótlás?
- Kész. Vacsi?
- Kész, akkor...
- Együnk!
- Holnap mikor mész?
- Este, szóval el is tudlak titeket vinni, és majd utána haza is.
- Rendben, mikor jössz?
- Csak három napot leszek távol.
- Ja rendben!

Még egy kicsit beszélgettünk, de én nagyon álmos voltam, ezért mentem le feküdni. Legalábbis próbáltam aludni, mivel eszembe jutott az az este...amikor anya sikolyait hallottam az égő hazból. Mindenkinek azt mutatom, hogy jól vagyok...de nem vagyok jól...megint sírni kezdtem és el nyomott az álom.

Arra keltem hogy valaki be ront a szobámba. És üvöltözni kezd.

- Jó reggel Luke!!!
- Mi fasz?! Liam!
- Gyere kész a reggeli.
- Még öt percet!
- Akkor, azt hiszem tudom hogyan kéne téged ki tessékelni az ágyból.

Mondja, oda jön az ágyamhoz, és még csókolt.
- Mit?
- Na gyere mostmár!
- Oké...

Le mentem a konyhába ahol apu várt ránk, én gyilkos pillantással néztem rá. Ő pedig csak mosolygott.
- Ez a te műved?!
- Lehet...
Meg ettük a reggelit, apa el vitt minket a suliba, most sem késtünk el.

- idő ugrás -

Vége lett a sulinak apau haza hozott minek, mi pedig fel mentünk a szobámba és meg csináltuk a leckét.
Miután apa el készült le hívott minket, hogy el köszönjön.
- Fel írtam az összes telefon számot.
- 911? Most komoly?
- Ez a legfontosabb!
- Légy jó, nem fogjuk felgyújtani a házat!
- Oké, sziasztok!
- Apa várj az öltönyöd.
- Mi? Ja ez majdnem itt maradt heh...biztos jól lesztek???
- Igen Mr. Carter ne aggódjon vigyázok a fiára.
- Rendben akkor hétfő este vagy kedd reggel jövök, legyetek jók fiúk.
- Oké, szia apa!
- Viszlát Mr. Carter!

Apa ki ment és beszált az őt váró fekete kocsiba, én pedig felfedező útra indultam, hogy van e kész kaja és sajnos nem volt.
- Akkor nagy valószínűséggel rendelni kell, mivel én nem tudok főzni...
- Menj fel és egy óra múlva gyere le!- mondta Liam határozattan, ő tud főzni??? Én csak bólintottam egyet, és fel mentem a szobámba, mivel unatkoztam ezért el kezdtem olvasni egy mangát, a manga az Owari no Seraph. Bárki bármit mond Mikaela X Yuu ship a legjobb! El tudtam olvasni az egész chaptert, és el kezdtem olvasni a Tükör előtt című könyvet. Amikor is Liam köténybe jött fel a szobámba.
- Kész a vacsora!- nézet rám komoly fejjel, én akaratom ellenére is, el kezdtem nevetni.
- Ne nevess, inkább gyere zabálni!

Le mentem a konyhába, és ott volt egy kisebb edényben húsleves. Felcsillant, a szemem a leves láttán.  Le is ültem és már szedni is akartam amikor Liam rá csapott a kezemre.
- Áu!
- Hol marad a kézmosás?
- Igenis Apuci~
- Ne most legyen nagy szád hanem amikor, végeztünk a zabálásal, és kapsz egy ajándékot!
- Miféle ajándék?
- Majd meglátod!

Meg kajáltunk, és el is mosogatunk el mentem fürdeni és még egy kicsit, tévéztem ameddig Liam is fürdött. Amikor meg jött nem volt rajta, póló én rák vörös fejjel lefelé néztem, nem akartam rá nézni, attól féltem mit fog csinálni. Oda jött hozzám amit nem vettem észre, fel emelte a fejemet, hogy rá nézzek vörös fejjel néztem rá.
- Mondtam hogy meg fogod kapni az ajándékot.
- Ne hozz zavarba, enged el a fejem.
-Annyira szeretem amikor így ellenkezik nekem valaki.- mondta ravasz mosollyal az arcán. Rá lökött az ágyra és csókolni kezdett, szóval ezért mondta hogy jöjjek tévézni, és most pedig le tepert. Tíz percig nem váltunk el egymástól, de a levegő hiánya miatt, muszáj volt ő is el pirulva nézett rám. Lassan le vette rólam a pólót, én tehetetlenül ott voltam alatta. Hirtelen egy erős fájdalom nyilalt fenekembe Liam ujja volt az.
- Liam ez fáj!
- Ha ellenkezel még jobban fog, had tágítsalak ki.

* Liam szemszöge *

Luke már nem ellenkezik a tágításomnak. Ki húzztam az ujjam majd szembe fordítottam magammal.
Majd férfiasságomat fenekéhez raktam, ami már könnyen be ment, Luke az elején ellenkezet, össze vissza mozgatta a csípőjét látszott rajta hogy nem  élvezi.
- El kell lazúlnod,  másképpen nem fogom én sem élvezni.

Bele törődött, és csak gyorsan vette a levegőt még nem volt el lazúlva. El telt öt perc, és már csak a lepedőbe markolva nyögött, egyre hangosabban. Annyira boldog voltam, hogy ezeket a hangokat én válthatom ki belőle, a nevemet kiáltva ment el.
Kimerülten dőltem   testére.

- Ez szívás...
- Mi a baj?
- Most hogy meg tapasztaltam veled, nem kell soha többé senki más.
- Idióta- mondta nagyot lélegezve és meg csókolt. Nagyon kimerítő napunk volt ma. Ezért könnyen el aludt, ahogy én is.

Remélem tetszett ez a mai rész, holnap vagy holnapután hozom a következő részt, addig is bye, bye! ❤️