~4~ Egy hihetetlen emberbe szerettem bele~

370 12 0
                                    

- Luke szemszöge -

Reggel, szörnyű fájdalomra keltem.
Próbáltam fel kelni, de nem tudtam, egyrészt mert úgy fájt a derekam, másrészt pedig mert Liam rajtam feküdt. El bambultam,  amikor is eszembe jutott a tegnap este, rák vörös fejjel néztem mag elé.

- Hmhmmm...jó reggelt Luke.- Mondta mosolyogva Liam.
- Jó a faszt!- mondtam dühöngve.
- Na mi a baj?
- Az hogy tegnap úgy elintéztél egy ártatlan fiút, hogy most széthasad a dereka!
- Jaaa~ várj mi?! Te még szűz voltál?!
- Igen bazd meg!
- Kit? Téged?
- Liam hagyd abba és inkább segíts a hát fájásom ellen!
- Hogy?
- Konyha bal oldali szekrény legfelső polc, gyógyszeres tasak!
- Azonnal szerelmem!

Erre a kijelentésére el pirultam...ő meg csak mosolyogva ki ment a konyhába, három perc múlva vissza jött egy pohár vízzel és két darab fájdalom csillapítóval. Amit oda adott nekem.
- Köszi...-mondtam meg szeppenve.
- Semmiség, mit kérsz reggelire?
- Most csak azért kérdezed mert éhes vagy, vagy mert ki akarsz engesztelni?
- Második nyert.- mondta mosolyogva.
- Pirítóst, vagy palacsinta amihez van kedved.
- Akkor egy olyan fél óra múlva jövök.
- Neeeee! Ne hagyj itt!- mondtam hisztis hangon.
- Akkor kelj fel és járj!
- Vaaaagy~ esetleg segíthetnél is!-mondtam gyilkos tekintettel kisérve.
- Vettem a lapot. Gyere! - Jött oda hozzám el vette a poharat, le rakta az éjjeli szekrényre, és fel kapott MENYASSZONY PÓZBA!! Úgy vitt engem le a konyháb. Fel rakott a pultra és neki állt a tészta bekeverésének. Én mint egy szép rák ott ültem, mivel rák vörösre elpirultam.

- Kész is az első palacsinta! Kóstold meg, kiváncsi vagyok a véleményedre!- Mondta Liam miközben oda nyújtott egy falat palacsintát.
- Hmhmm! Ez isten!!!- Csókoltam volna meg, amikor meg csörgött a telefonom. Apa hívott.

- Igen? Szia apa!- mondtam mire Liam fel kapott, én a dereka köré tekertem lábamat.
- Tovább kell maradnom, éppen ezért a várható érkezésem, jövőhét hétfő!
- Rendbenh! - Mondta el csuklott hanggal mivel Liam csókolgatni kezdte nyakamat.
- Minden rendben?
- Igen! De most mennem kell, majd még hívlak!
- Oké, szia fiam! És Liam fiam!- szólította meg Liamet aki el vette a telefont és füléhez tette.
- Igen uram?
- Ajánlom neked, hogy légy gyengéd a fiammal! Ha arra érek haza hogy romokban hever, fáj mindenem, akkor ki csinállak!
- Rendben uram, ne aggódjon, nem fogom bánta mi a fiát!
- Rendben legyen azép napotak, majd jövünk.
- Rendben!- És Liam bontotta a vonalat. Mosolyogva nézett rám, én pedig be haraptam számat.
- Hagyd ezt abba, ki készítesz.
- Éppen azért csinálom!- nevettem el magam.
- Te kis!- nevette el magát Liam is.

Csinálta nagyban a palacsintákat, amikor kész lett az összes le ültünk enni. Liam nagyon, jó szakács! Tényleg istenien süt, főz. Egy hihetetlen emberbe szerettem bele.
Nem mondhatjátok azt hogy jobbat is találhatok! Mert nem! Soha, nem engedem el Liamet!

- Liam mith?- Nem bírtam be fejezni, mivel Liam fel kapott az asztaltól, és fel vitt a hálóba, ott le vetkőztetett és méregetni kezdett.
- Ezek szerint nem csak én vágyok erre.
- Fogd be, és ne nézz így te perverz!
- Szóval azt akarod hogy engedjelek el?
- Igen azt...
- De ahogy látom, ez a rész nem ezt akarja...- mondta és megmarkolta tagom, majd húzogatni kezdte rajta a végony bőrt.
- Liamh! Nhe...hahydh abba...- Mondta de el élveztem.
- Ez gyors volt.

Nem! Nem engedhetsz a csábításnak Luke! Nem...nem élvezheted ezt most, nem...nem...nem...
- Liam...kérlek, ne...
- Ahogy akarod.- mondta és ki ment a szobából, hallottam a fürdő ajtó csapódását. Szóval ment könnyíteni magán. Már egy ideje nem jött vissza, engem pedig el nyomott az álom.

Olyan este hat óra felé, keltem fel...arra, hogy egy nagy pólóba fekszem, valaki meg át karolja a derekamat. Az a valaki Liam volt.
Mi ez? Éreztem valamit oda lent, éppen áll?! Mi fasz?!?!?!??!

- Liam...
- Mhmmmm...
- Engedj ki, wc-re szeretnék menni.
- Hogy van a derekad?
- Baszki...azt el felejtettem!- morogtam  halkan magam elé. Liam ebben a pillanatban maga felé fordított, és meg látta...amit nem akartam volna, hogy lásson...
- Oh, szóval ez a probléma?- el kezdett hangosan nevetni.
- Fogd- nem bírtam be fejezni, mivel Liam meg csókolt.
- Én csináljam, vagy el intézed te?
- Hogy kérdezhetsz ilyet?! Majd meg oldom!
- Akkor hajrá.- és feküdt vissza. Az a kis rohadék! Így akar meg vesztegetni?!
- Liam...
- Hmmm?
- Mit vársz mit mondjak??
- Például... Haj Liam kérlek segíts nekem, nem bírok tovább vonzzerődnek ellen állni!
- Csak csináld!
- Rendben szerelmem.

El kezdte húzogatni a vékony bőrt, ismét...de ez nem volt ilyen egyszerű...ezért gyorsított, a tempón és egy olyan tíz perc múlva el is mentem.
- Gyere...fürödjünk le.
- Mármint együtt??

Perverzen mosolygott és ki ment, egy tíz perc múlva vissza jött, fel kapott és le vitt a fürdőbe. Ott óvatosan bele tett a kádba, és be ült mellém. Meg kereste a szivacsot, nyomott rá tusfürdőt, és kezdte el mosni az élvezetett.
- Luke fordulj meg.- adta ki a parancsot, és el kezdte meg mosni a hátamat. Majd félre rakta a szivacsot, kezére nyomott sampont, és meg mosta a hajamat, majd óvatosan le is öblítette.
- Állj fel.
- Meg próbálok...- lassan fel álltam és meg kapaszkodtam a falba. Megint elő vette a csivacsott és meg mosta a láb száramat. Le rakta a szivacsot, és kezével kezdte maszírozva mosni a combomta. Én hátra hajtott fejjel élveztem a pillanatot.

Remélem, hogy tetszett ez a rész. Majd holnap vagy, holnap után hozom a következő részt 😁 addig is bye bye!

Segíts, Szükségem Van Rád... // 18+ BLDonde viven las historias. Descúbrelo ahora