Lah világa

Fény a sötétségben

Az idő borús és hűvös volt. A faluban csend honolt és csak pár lakó volt látható. A csapat egy fogadóhoz ért és bementek az ajtón. A fogadó teljesen üres volt, egy lélek sem tartózkodott ott a tulajon kívül. Kira oda lépett hozzá és azt kérte, hogy megszállhassanak nála. A tulajdonos bár hezitálva, de oda adta neki a szobák kulcsait és Kira kifizette. Még mielőtt elindultak volna a szobájukba, a tulajdonos figyelmeztette őket.

-"Nem kellene itt tartózkodnotok. Nem biztonságos ez a hely utazók számára."

Kira bólintott és a többiekkel elment. Újra vadászaton voltak. Úgy hallották, hogy a faluban az utazók egy nap után már eltűnnek és senki se tudja miért. Ezért elmentek a faluba, hogy megvizsgálják a területet. A csapat belépett egy szobába, amiben csak két ágy volt. Itt megbeszélték, hogy hogyan tovább.

-"Van valakinek ötlete, hogyan találjuk meg az eltűnések okát?" -Kérdezte Kira.

-"A legkézenfekvőbb, ha megkérdezzük a falusiakat." -Javasolta Aisha.

-"Vagy az okozó talál meg minket előbb." -Mondta Rocky határozottan.

-"Gondoljátok, hogy talán a titán csinálja ezt, akiről anyám levelében szó volt?" -Kérdezte Dion remélve, hogy ez elvezetheti a következő levélhez.

-"Nem! Az lehetetlen!" -Mondta Kira feszülten aztán elkezdett újra nyugodtabban beszélni. -"Ha egy ilyen hatalmas lény lenne a közelben azt csak észre vennék..."

-"Nem minden esetben mutatja meg magát, akár az is lehet, hogy tud alakot váltani vagy valamivel magához tudja csalogatni az embereket, így rejtve tud maradni." -Mondta Dion.

Kira idegesnek tűnt és senki sem értette miért. Aisha ezt észrevette és javaslatot tett:

-"Menjünk és együnk, utána megkérdezhetjük a lakosokat."

A többiek egyetértettek vele. Rocky és Dion lementek az étkezőbe, míg Aisha Kira-val maradt.

-"Legyél őszinte velem. Mi a baj?"

Kira feszült lett, nem akarta elmondani Aisha-nak.

-"Ezt...még nem mondhatom el."

Aisha elgondolkodott Kira viselkedésén az elmúlt napokban és gyanúsnak vélte.

-"Ez kapcsolódik ahhoz, hogy múlt éjjel elmentél?"

Kira ledöbbent.

-"Te láttad?"

-"Mi az, amit rejtegetsz előlünk?"

-"Majd...hamarosan úgyis megtudjátok."

-"Miért nem tudhatjuk meg most?"

-"Mert...mert, még nincs itt az idő."

Aisha soha nem látta még Kira-t ennyire félni, egyszerűen nem tudta megérteni a viselkedését.

-"Mindegy...én lemegyek a többiekhez." -Mondta Aisha.

Kira úgy döntött, hogy ő is lemegy.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Miután ettek, kimentek a faluba és körbekérdezték a lakosokat. A falusiak nagy része nem tudta mi okozhatta az eltűnéseket, mások csak pletykákat és legendákat tudtak mondani, de semmi konkrétumot. A nap végén a csapat csalódottan tért vissza a fogadóba. Felmentek a szobáikhoz, Kira és Aisha bementek abba a szobába, ahol a nap elején megbeszélést tartottak, Dion és Rocky pedig egy melletük lévő szobában tértek nyugovóra egy sikertelen nap után. Mindenki, kivéve Rocky, nehezen tudott elaludni. Amikor már eltudtak volna csörömpölés hallottak, ami a folyosóról jött, de idejük nem volt reagálni, ugyanis mind a négyen elveszítették az eszméletüket. Mikor felébredtek egy szobában találták magukat, megkötözve. A szoba elég poros volt. Nem volt szinte semmi ott, csak egy nagy kád és pár üvegcse folyadékokkal és növényekkel. A szobában, romszerű kinézetéhez képest, elég kellemes illatok voltak: vanília, áfonya, citrom és eper, mintha nemrég süteményeket sütöttek volna. Ám ezek inkább ők voltak, mintsem a szoba lett volna ilyen illatos. Előttük egy 5 ember állt, sötét ruhában, fejük egy kendővel eltakarva.