A Sötétség Úrnői

2: A sötét nem játék

Du. 4 felé járt, ami Decemberben már az estefelét jelentette. Szótlanul ültünk egymással szemben. A csendet Jana törte meg
-Na jó, akkor most pontosan mi is van?
-Egy kő valamit tett velünk, de mást nem tudunk-mondtam.
-Lehet, hogy megint van üzenet a rajzfüzetedben...Egy próbát megér- Napsinak ebben végülis igaza van. Megnéztem a füzetet és valóban találtam még egy üzenetet:

Az erőtök egyedi és a legerősebb, amit eddig Úr vagy Úrnő elért. Hogy tudjuk, készen álltok, gondoljatok a kőre! Ezután ha újra normálisak akartok lenni, képzeljétek el magatokat úgy, ahogy most vagytok.

-oké, akkor gondoljunk a...kőre? A fekete kis kavicsra gondol?- kérdezte Jana.
-Próbáljuk meg -Javasoltam.
Mindhárman a kőre gondoltunk és hirtelen megjelentek a fekete felhők. Amikor eltűntek, Napsi rám mutatott
-Anna, neked mióta van szárnyad?- Most vettem csak észre, hogy fekete szárnyaim nőttek. Kíváncsiságból megpróbáltam repülni és sikerült is.
-Lányok, most veszem észre, nektek is van szárnyatok!- Szóltam repülés közben.
Napsit és Janát nem kellett sokat biztatni. 10 másodperc sem kellett nekik, hogy mindketten mellettem repüljenek.
-Kíváncsi vagyok a többi képességünkre is.- Napsi látszólag nagyon örült a repülésnek. Janának már voltak kételyei
-Jó, oké valami történt, de a jóhoz mindig jön valami rossz is...Mi van, ha mostantól nem élhetjük a rendes életünket? Plusz mi van, ha valaki megtudja, hogy mi tudunk repülni? Valszeg elmegyógyintézetbe kerülünk, ha megtudják, hogy hallgattunk egy ismeretlen alakra.
-Lehet, hogy az illető továbbra is hagy majd nekünk üzenetet...ha igen, akkor lehet elmagyaráz mindent vagy legalábbis egy kis segítséget nyújt nekünk.- A válaszom nem volt túl meggyőző, de nem tudtam jobbat.
Napsi közbeszólt:
-Oké, lehet, hogy más de egyelőre próbáljuk meg kitalálni, hogy mit tudunk. Lássuk a leggyakoribb képességeket: Gyorsaság, teleportálás, lebegés/repülés, manipuláció, állathívás és még a különféle varázslós cuccok. Eddig annyit tudunk, hogy van szárnyunk, lehet, hogy más is van. Próbáljunk meg egy helyre gondolni, legyen ez most az iskolai szobor. Azt legalább mindenki el tudja képzelni.
Valószínűleg mindhárman jól képzeltük el, mivel amikor kinyitottuk a szemünket, a szobor előtt álltunk.
-El kell ismernem, ez egy egész jó képesség. Ha minden reggel ide tudnánk teleportálni, elég lenne 7:40-kor felkelni és simán beérnénk. -Jana próbálta a jót kihozni belőle, ám ebben volt némi kétségem.
-Viszont nem lesz fura a szüleiknek, hogy 7:40-kor kényelmesen reggelizünk? Mármint nekem 1 óra beérni...Gyanús lehet nekik.
-Mondjuk ebben igazad van...de egyelőre próbáljuk meg a többit is kibogozni. A rajzfüzetedet pedig nem árt, ha megnézed, miután elmentél mellőle. Lássuk csak, a manipulációt hagyjuk a végére, mert kicsit gyanús lehet másoknak. Gyorsaság? Próbáljuk meg elképzelni, hogy szupergyorsak vagyunk.- Jana jó ötlettel állt elő. Ezzel is sikerrel jártunk, bár majdnem lebuktunk, amikor véletlen Párizsban megálltunk. Na igen, ezt még gyakorolni kell. Az fix volt, hogy a képességeket suli után próbáljuk ki, és egy-egy után a szoborhoz teleportálunk vissza, onnan legalább tudunk tájékozódni. Egy óra után kijelenthettük, hogy minden felsorolt varázserőt tudunk. Ehhez még társult láthatatlanság, dolgok mozgatása messziről és villámhívás. Utóbbit véletlenül fedeztük fel, amikor leugrottam egy kőről. Tehát dobbantásra sikerül villámot idéznünk. Jó tudni. Mivel későre járt, mindhárman hazamentünk. Otthon még csináltunk egy privát, titkos csoportot, de már nem beszéltünk erről.