A Sötétség Úrnői

11: A kívánságok valóságok

Az időutazásos dolog után már azt hittük semmi nem lehet probléma...
Egyik délután összeültünk hogy megbeszéljük hogy ki milyen karakterrel szeretne találkozni a való világban.

Én: nekem a Five Nights at Freddy's nagyon bejött így szerintem jó lenne ha az animatronicok a való világban is léteznének.

Napsi: Annyira jó lenne hogyha a kitalált képességeink illetve a testvéres játékunk a való világba is átjönne (erről lesz később story)

Jana: Anna mondtad azt a horror játékot amiben egy babára kell vigyázni. Na én azt kipróbálnám. Eskü.

Krisz: ha már úgyis volt FNaF miért ne lehetne Slenderman Szóval én Slendermant hoznám a való világba

Fülöp: és Képzeljétek el milyen lehetne az hogy ha mondjuk a N'avikat hoznánk ide...

Máté: én mágikus lényekkel szívesen találkoznék szóval nekem a mágikus lények.

Miután mindent megbeszéltünk hazamentünk. Amikor beléptünk a világba, még egy portál várt minket . Már kezdett elegem lenni ebből az egészből de azért a portál felszippantott minket.
Először egy pizzériában landoltunk. Én gyorsan Felismertem és Krisz is.
-Basszus...-mondtam- amikor azt gondoltam hogy a Five Nights at Freddy's-t a való világba hozom nem úgy gondoltam hogy valóban szeretnék velük találkozni. Úgy értem ezek két másodperc alatt megölnek bárkit...
Ám ekkor bejött az ajtón Charlotte vagy ahogy mások ismerik, Puppet.
-Mi ez a zaj- kérdezte de ledöbbent amikor 6 gyereket látott maga előtt- Ti meg kik vagytok és hogy kerültök ide?!- kérdezte
Ám Nem válaszolhatunk mivel a következő pillanatban a portán megint felszippantott minket.
Következő helyszínünk egy erdő.
-na bazmeg itt halunk meg- mondta Krisz. Persze többségében igaza volt.
Eközben éreztem, hogy valaki mögém teleportál. Azt hittem valamelyik proxy az. Megfordultam és rúgtam. Hason találtam miközben ezt kiabáltam
-Köszönni luxus Bazmeg?!
Ekkor jöttem rá, hogy sikerült a legjobb "embert" kifognom. Slendermant.
Eléggé meglepettnek tűnt (már ha jól vettem ki a nem létező arckifejezéséből) de a portál megint megjelent, ezúttal egy apartmanba érkeztünk. Most rajtam volt a szitkozódás sora
- hogy az a-mondtam de nem fejezhettem be mivel a következő pillanatban a föld elkezdett izzani majd megjelent a baba természetesen vörös szemekkel- Ennél van rosszabb?!- kiabáltam, de szerencsére a portál megint eltűntetett minket.
A következő helyszín valami tengerpart szerű hely volt. Azt hittük semmi sem lehet rossz itt. A következő másodpercben vagy 40 lándzsa és ugyanennyi íj szegeződött nekünk. N'avik...Persze a nyelvüket nem értettük. Így kis híján megöltek. Szerencsére a világ nem volt ennyire gonosz, így valami kastély elé jutottunk.
Lihegést hallottam hátulról. Megfordultam és rúgtam. Az illető majdnem elesett, de megállt. Ekkor vettem észre, hogy fehér a bőre és enyhén nagyok a szemfogai. Szerintem Napsi ugyanerre jutott mert ennyit kiabált
-Vámpír!
És futni kezdtünk a portál felé. Épp időben. Már majdnem elkapta Janát.
Újra a másik világban találtuk magunkat.
-Na ilyet mégegyszer nem- lihegett Fülöp- ez majdnem öngyilkosság volt.
-Egyetértek- mondta Napsi.
Mindannyian megtanultuk a világ egy nagyon fontos szabályát: A kivánságunk parancs, akármilyen lehetetlen is.