A Sötétség Úrnői

5: A harmadik varázsló

A földsárkány már nem sokra volt tőlünk, a kijáratnál viszont már ott várt minket a szélsárkány. Csapdába kerültünk. A követ is felmutattuk, de semmi nem látszódott belőle, így a sárkány nem nyugodott le egy kicsit se. Ekkor a szélsárkány megfordult és elrepült. Majd a barlangot egy sárga fény töltötte be. Tudtuk már, hogy ez a föld elem jele. De ki van itt? A földsárkány egyre hátrált. Majd eltűnt. A barlangba egy sárga ruhás varázsló repült be. Egyértelmű volt, hogy ez egy föld-varázsló. Nem tűnt idegesnek a történtek után
-Hello Krisz, hello Fülöp, sziasztok lányok!- köszönt
-Honnan tudod a nevüket?- kérdezte Jana
-Úgy, hogy egy osztályba járunk. Én vagyok az, Máté.
Mindnyájan lesokkolódtunk. A csendet most Napsi szakította meg
-Hogyhogy nem tudtuk? Minden varázsló neve nálunk van...de téged sehol nem találtunk meg. Még a föld-varázslóknál sem.
-Ez azért van, mert a sárkányok birodalmába nem látogatnak gyakran az ellenőrök. Itt senki sem tudja a neved, mivel a elemed és a rangod alapján neveznek. Itt vannak sárkánylovasok, sárkánytartók, sárkányölők és sárkánygyógyítók. Én egy sárkánylovas vagyok a föld elemnél. Így határoljuk be az itt élő 20-30 varázslót. Vannak itt olyan sárkányok is, akik varázslóhoz tartoznak, de a varázslók nem itt élnek, mint Krisz és Fülöp. Az itt élők ritkán mennek a világ más területeire. Itt minden megtalálható, plusz mivel nem telik az idő, napokat, sőt heteket is eltölthetek itt úgy, hogy nem veszi észre senki. Így könnyen elsajátítottam a sárkánylovasságot ötödik óta.
-Wow, te már két éve itt "élsz"? - Kérdezte krisz
-Kb. De egy éve vagyok sárkánylovas.
-Na jó, keressük meg a sötétség sárkányát. Ezért jöttünk ide.- mondtam- először kéne sárkány Napsinak és Janának, azután pedig megpróbálom elkapni a vezetőt. Hány sárkány tartozik a sötétséghez?
-Kb 5-6. Bár nem barátságosak- válaszolta Máté
-Szuper. 2 kell belőlük. Gondolom megint szét kell válnunk. Krisz, Fülöp, keressetek két fekete sárkányt. Máté, te tudod, hogy hol van a vezetőjük. Vezess oda. Az állataink jöjjenek velünk, legalább gyorsabb, ha pedig harcolhatnak, nem ártana egy kis segítség.- reméltem meggyőztem a többséget. Nagyon úgy tűnt.
Ezután szétváltuk és a megbeszéltek alapján elkezdtük keresni a sárkányokat.

Jana szemszöge

Gyorsan megtaláltuk a sárkányokat. Ahogy Máté mondta, nem voltak barátságosak. Az állataink nem harcolhattak, egy láthatatlan fal lett a küzdőtér körül. Csak reménykedni tudtunk, hogy túléljük. Ránéztem Napsira. Neki is hasonló gondolatok lehettek a fejében. Első próbálkozás a kővel volt. Itt viszont már nem a rendes világ szabályai érvényesültek. Krisz kintről kiabált
-Valahogy rá kell ülnötök a sárkányra, és kifárasztani
-Mivan?? Úgy érted repülni fog?- kérdeztem szinte már kiabálva. Nagyon nem kellett ez a helyzet.
-Vagy öt percig, elég durva sebességgel. - Szólt közbe Fülöp is.
Na ezt buktuk. Most vagyok először sárkányok közelében. Végül valahogy (úgy 3 perc után) fel tudtunk kapaszkodni a sárkányok hátára. Erre olyan gyorsan kezdtek el repülni, hogy azt hittem, nem éljük túl. Vagy 5 percig körözött, mire lihegve leszállt. Mondhatom megkönnyebbültem. A sárkányok a mieink voltak már. Azt viszont nem tudtuk, hogy mi van Annával. Nem akartam elképzelni, hogy a vezető sárkány milyen erős. Csak reméltem, hogy mindhárman túléljük.