/Befejező rész/

26 3 2
                                    

/Aaron szemszöge/

Egész nap alatt csak azt láttam, hogy Logan állandóan Luna közelében van. Az ebédlőben, az edzésen, és még utánna a folyosón is.

Amint összepakoltam a cuccaimat elindultam Lunához, hogy akkor hazaviszem és majd tanulhatunk is. Sétáltam felé, amikor hallottam, hogy Logan azt kérdezi Lunától, hogy haza-e vigye. És itt betelt a pohár! Elegem van belőle, mindig szétcseszi az életemet. Lehet, hogy elkéne mondanom, hogy Logan a bátyám, de...ahhhj... Túl, nem is tudom hogyan mondjam...túl kockázatos lenne, igen, ez egy jó szó rá.

De mindegy, ebbe most nem megyek bele, még nem...
Inkább haza megyek egyedül, aztán nem tom, lehet, hogy elkéne felejtenek őt, vagyis őket. De ennyi minden után, már nem megy.  Áhhh, ez az egész annyira idegörlő. Az idegtől való felindulásomtól fogtam a motoromat és elhúztam. Nem volt konkrét tervem, hogy merre és meddig megyek, de végül a tóparton kötöttem ki. Már egy jó ideje itt voltam, amikor meghallottam, hogy valaki neki áll kiabálni.

-Aaron Ross! Neked mi a jó büdös bajod van? Oké, sajnálom az én hibám az egész, nem kellett volna Alexel eljönnöm, de már nem tudom visszafordítani, oké?! Sajnálom, hogy nem tudom hogy mi van veled, oké?! De miért nem tudsz válaszolni arra amit írok? Jó, oké, itt vagy ,de akkor is, honnan kellene tudnom, hogy biztosan itt leszel?!

-Csillagom, itt az egyetlen akinek baja van, az te vagy!

-Hogy mondod?

-Miért kiabálsz? Egyáltalán mire kellett volna válaszolnom?

- Ne játszd a hülyét, hiszen lemerem fogadni, hogy pontosan tudod, hogy mire kellett volna, csaaaaak, nem vagy hajlandó még megnézni sem. Bazdmeg a kibaszott kurva életbe már, aggódtam, hogy valami bajod esett miattam.

-Ohohooo, hát innen fúj a szél, félsz, hogy valakinek az élete a lelkesen fog száradni.

-Mizu Öcsi bogyooo? Szia Cica!-hallottam meg Logan hangját, és amint felnézek a lábam bámulásából, Logan karja már Luna vállát karolja át.

-Vedd le rólam a mocskos kezed, és ne hívj Cicának.-dobta le magáról Logan karját. Há, ezt neked bátyus- Aaron, mi az,hogy "Mizu Öcsi bogyoooo? "
Na jó mi a faszom folyik itt?- o-ooo, bazdmeeeeg-Aaron a kurva életbe, mondjál már valamit

-Addig nem mondok semmit, amíg itt van  Logan gazdád is

-Kit neveztél Gazdinak?

És a következő pillanatban egymásnak ugrottunk. Ott ütöttem Loget, ahol csak értem, és ugyan ez fordítva is. Nem kíméltük egymást. Logan pontosan tudta, hogy hol kell megvernie. És abban a pillanatban, amikor a hasamba vágta erős öklét, összerogytam. Luna sikított, én pedig csak forgolódni tudtam a fájdalomtól. Logan pedig még mindig ütött. 
-Na mi van Öcsi, nem bírod? Pont olyan gyenge vagy, mint anyánk. Látszik, hogy ki nevelt.
-Logan hagyd már békén, nem látod, hogy már alig mozdul? Takarodj a picsába-ordította torka szakadtából Luna, majd mellém futott. Patakokban folytak a könnyei, amikor letérdelt mellém és a fejem az ölébe fektette. És bevallom, az én szemem sem volt száraz.

-Aaron, héhéhé, ne mozdulj- suttogta, amikor próbáltam megmozdulni- basszus, nincs térerő, nem tudok senkit hívni, bassza meeeg

-Csillagom, nyugi, nincs semmi baj

-Aaron, szerinted ettől aztán megnyugszik, ugye? Bazdmeg, átvérzett a pólód- bazki, a sebem

-Nem tudok hívni senkit, hallod?!- mondta kétségbe esetén

-Csillagom, kérlek, nyugodj meg, nincs semmi bajom, figyelj, oké?- bólintott- Menj a motoron csomagtartójához, és vedd ki a nagyobbik kék táskám.

Elláttuk a sebeket. De tudom, hogy ezzel m3g nem zártuk le a mai napot.

-Aaron-szólított meg lágy hangon Luna-kérlek szépen, mond el, hogy mi folyik itt, nagyon aggódom érted.- folyt le még egy könnycsepp az arcán, majd hozzám bújt. Egyik kezemmel pihe-puha haját simogattam, másikkal a derekánál szorítottam magamhoz. Nem tudtam megszólalni. Nem tudom, hogy hol kellett volna kezdenem a történet mesélését. Túl sok minden kavarog a fejemben .

-Aaron-emelte meg a fejemet, miután kicsit mindketten megnyugodtunk. -Azt hiszem, hogy mondanom kell neked valamit. Figyelj, én a minap beszéltem a nagyszüleimmel, akik elmesélték az ő találkozásuk történetét. És azt is, hogy a Papi nem tudta mi az a szerelem amíg egy haverja élnem mesélte, hogy kb.milyen érzés. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem tudom hogyan, nem tudom miért, de azt tudom, hogy rávilágítottak arra, hogy én szerelmes vagyok. Aaron, rájöttem, hogy szerelmes vagyok beléd. Ciki vagy nem ciki, szerelmet vallottam neked. És Aaron, kibaszottul aggódom érted.

     Nem tudtam mit mondani, de azt tudom, hogy én is szerelmes vagyok Lunába. Miután befejezte a monológját, mélyen a szemébe néztem. Mindkettőnk szeme teljesen homályos volt a könnyektől.
-Csillagom, ne haragudj rám. Szeretlek, Luna.- még mindig nézett rám.
-Lennél a barátnőm?
-Igen- Átt szeltem a közöttünk lévő néhány centimétert, és ajkaira tapadtam.

...
A délután folyamán elmondtam neki a családom történetét. Csak ölelt és ölelt. Úgy bújt hozzám, mint egy kisbaba amíg meséltem, utánna pedig én bújtam hozzá, ő pedig csak szorított magához. De azt hiszem, hogy másra nem is volt szükségem.

Soha nem gondoltam volna, hogy pár nap alatt szerelmes lehet egy ember. A szerelemben pedig nem hittem. De ez teljesen megváltozott.

Ez volt a mi találkozásunk története és szerelmünk kezdete, és még nagyon sokáig remélem, hogy folytatás is lesz.

Epilógus

--Kérdezhetek valamit?- vág a  szavamba

-Igen

-Miért hívsz Csillagomnak?- fordítja hátra a fejét Luna, hogy jobban lássa Aaron arcát

-Mert- próbálta összeszedni a gondolatait Aaron- Kiskoromban nagyon sokminden szerettem volna lenni. Amikor még úgy éreztem, hogy minden rendben van otthon, akkor a bátyámmal minden egyes éjszaka felkeltünk vagy le sem feküdtünk, hogy nézzük az égboltot. Imádtam a Holdat nézni, időszakosan csökkent, vagy éppenséggel növekedett. És ott voltak a Csillagok. Ők állandóan láthatóak. Mégha nappal nem is lehet látni, éjszaka ragyognak. Megmutatják, hogy milyen csodásan tündökölnek, amikor már nagyon kevesen látják őket. És lett egy kedvenc Csillagom. Amit mindig a Hold körül lehet megtalálni. Ő ragyog számomra a legszebben. A neved pedig azt jelenti, hogy Hold, mindig csak egy oldalát mutatja. Legalábbis a Földről ez látszik, pedig a Világegyetemben, ha egy űrhajóból nézed,  vagy lesz esélyed körbe utazni/ sétálni, akkor tudni fogod, hogy bizony az a Hold nem ilyen. Igenis van egy másik oldala, amit nem mutat meg haszontalan embereknek, csak a számára fontosaknak, ezek az asztoronauták. És szerintem nem véletlen, hogy a Luna nevet kaptad, hiszem a valóéletben te maga vagy a Hold. És körülötted a sok-sok ember pedig a csillag. De ha viszont egy másik irányból nézzük, akkor én is egy Hold vagyok, névtől függetlenül-kacag fel- és mint mondtam van egy kedvenc Csillagom, ami a legközelebb van a Holdhoz, és a legfényessebben ragyog- néz bele a lány szemébe- és a való életben számomra te vagy ez a Csillag. Az Én Csillagom-suttogja

-Together?
-Forever my little star

Suliújsaaaaaaaag
A kémia versenyt az iskolánk sikeresen megnyerte. Luna Baker és Aaron Ross 11.a osztályos tanulóink kiválóan teljesítették a csapat feladatot. A többi osztályból indulóink pedig kisebb hibákkal, de sikeresen teljesítették a feladatot. Köszönjük felkészítő tanárainknak a kitartó munkáját és a diákok példamutató magatartását.









Köszönetnyílvánítás?!

Először is külön köszönetet szeretnék mondani KiraWeilandics-nak, hogy elkezdte velem a könyvemet, hülye vagyok xd a könyvünket. Ugyanis ezt a könyvet vele terveztem. Soo ha most látod, akkor ezúton szeretném megköszönni, hogy segítettél benne❤️🥰

Köszönöm a támogatást a barátaimnak, nélkülük nem jött volna létre ez a könyv. Volt egy időszakom, amikor meginogott az egész történet, de sikerült lezárnom.
Sajnálom, ha túl gyors lezárást adtam a sztorinak, és hogy ennyi kihagyás után nem produkáltam szinte semmit, de remélem elnyerte tetszésedet a könyvem. Köszönöm ha elolvastad, esetleg votoltad is a "fejezeteket".


Kémiával kezdődött (Befejezett)Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang