Véletlen szerelem

1.Rész

Körülbelül 1 éve , hogy elköltöztem otthonról. Most Bristolban élek egy kisebb házikóban. Mielőtt elvégeztem a gimit Magyarországon, szüleim segítségével sikerült egy céget alapítanom, amit a mai napig szívesen vezetek. Papám nagy autóverseny rajongó volt, pontosabban NASCAR rajongó és kiskoromba szinte minden versenyt megnéztem vele.

 Ezek után jött az ötlet, hogy a cégem sportkocsikkal fog foglalkozni. Így a barátaimmal nyáron sokat gyakoroltunk vezetni és mellette dolgoztunk, hogy megvegyük a cég első komolyabb sportkocsiját. Miután ez összejött, megkaptuk az első munkalehetőségünket. Ezek után pedig sorba jött a többi lehetőség és mellette egy két sponzor is. Sokat szerepeltünk, például reklámokba, illetve filmekben is. Eközben egyetemen tanultam, igazából az isten se tudja minek, mert  a cégemből teljesen jól megéltem. 

És most, így 23 éves koromra sikerült megszerezni a diplomámat és ezáltal hivatalosan is sportfizioterapeuta lettem. Igazából nem tudom mit kéne kezdenem a hivatalos szakmámmal, de az biztos, hogy sokkal jobban szeretem a cégem és az ottani munkám, mint a szakmámat. 

Nem is olyan régen, egy Max Fewtrell nevezetű ember keresett meg valami Quadrant nevezetű cégtől. Az új terméküknek szeretnének egy reklámot, amihez szükségük van ránk is. Nem ismerem a céget, ahogy Max-et se, de végül a csapattal úgy döntöttünk, hogy elvállaljuk a melót és segítünk nekik.

Hétfő délelőtt kellett a cég által a megadott helyszínre menni, ahol a reklámot forgatjuk. Ezért vasárnap estefelé összepakoltam a kellékeket, illetve leellenőriztem a kocsit és az új kerekeket is, amiket direkt erre az alkalomra rendeltem. Hétfő reggel találkoztam Ru-val és Will-el, akikkel bepakoltunk a teherautóba. Miután felálltunk a kocsival is, elindultunk a helyszín felé. Tipikusan az a komoly személy vagyok, aki mindig, vagyis az esetek többségébe, melóban komoly és mindig komoly fejet vág és nem vesz semmit se félvállról. Mivel főnök voltam, én vezettem a kamiont és miután sikeresen megérkeztünk, már a távolban ott állt néhány ember egy sátornál, ahol egy csomó kamerás cucc volt, gondolom Max-ék  álltak ott. Ru kiszállt az anyósról, majd elindult feléjük. Mi Will-el a kocsiba maradtunk, nem nagyon szoktunk beszélgetni a munkaadókkal, mert ezt általában Ruby intézi. Ru kezetfogott mindegyikükkel és elkezdett velük beszélgetni.

-Te ismered valamelyiket?-Kérdeztem Will-től, miközben abban reménykedtem, hogy nemmel fog válaszolni, mert én konkrétan senkit nem ismertem.

-Csak az egyiket ismerem, de szerintem őt te is ismered.- Néztem felé érdeklődve, mert tényleg nem rémlik kit kéne felismernem.

-Azt ne mondd, hogy nem vágod! Piros pulcsis csávó, kb 170 cm lehet, göndör barna haj.... Látod már?-Bólintottam.- Na, ő Lando Norris!

-Oké, és ő mégis kicsoda?