Véletlen szerelem

12. Rész

- Köszöni szépen jól van ,de itt most nem ez a lényeg!- Kezdett egyre mérgesebb lenni.- Mit keresel itt ilyen későn, ráadásul vele?-Mutatott Lando felé.

- Nem tudom, mióta is van neked ehhez közöd?- Kezdtem én is idegesebb lenni. - Ha valami nem tetszik, mondd a szemembe!

- Kurvára nem tetszik, hogy folyamatosan Lando-val vagy!- Jött egy lépéssel közelebb. Lando is bele akart avatkozni a dolgokba, de kitettem a kezem elé és ezzel sikerült megállítanom.

- Nem tudom mennyire vagy tisztában a munkánkkal, de szó szerint minden percben a pilótánkkal kell lennünk. Nem értem, akkor ez miért zavar téged.- Kérdeztem tőle értetlenül, miközben éreztem, hogy Lando jóval távolabb ment tőlünk.

- Jaj, ne legyél már ennyire hülye! Én akartam Lando-val dolgozni, majd idejöttél és felborítottál mindent!- Lendítette meg a kezét az arcom felé.

- Az igen, meg akarsz verni? Csak rajta, üssél!- Léptem felé még egyet. Hezitált kicsit, majd levágott nekem egy pofont, amitől kicsit elfordult a fejem.

- Na gyerünk mi van, csak ennyit tudsz?- Hergeltem tovább, mire jött a következő, ami már volt olyan erős, hogy elkezdett az orrom vérezni. Kis ideig tartottam abban a pozícióban a fejem, ahogy megálltam az ütés után, majd elszabadult bennem a düh.

- Üss meg még egyszer!- Néztem vissza rá komoly fejjel. Mire odaért volna a keze az arcomhoz, sikerült megfognom a  karját, ezzel megállítva őt.

- Hoppá ez nem jött be!- Mosolyogtam egyet, majd kifordítottam a kezét és meglöktem hátrafelé, hogy ezzel elessen. Felé álltam, majd mosolyogva a szemébe néztem.

- Soha nem kapod meg őt.- Kacsintottam, majd elindultam Lando felé. Beszálltunk a kocsiba és elindultunk hazafelé.

- Fhuu, hát ez kemény volt, jól vagy?- Kérdezte miközben egy zsepit az orromhoz nyomtam.

- Igen, minden okés, egyszerűen nem hiszem el, hogy nem tud rólam leszállni.

- Hát most, hogy ez történt, legalább van mivel zsarolni őt!- Nyújtotta felém a telefonját, amin egy videó volt, Pontosabban az elmúlt 10 perc eseményei.

- Na neee, komolyan felvetted ezt az egészet?- Kérdeztem tőle meglepődve.

- Nem hagytad volna, hogy segítsek, szóval gondoltam kijátszom a nőt.- Mosolygott felém, amire én is így tettem. Megköszöntem neki, majd nemsokára meg is érkeztünk a lakásomhoz

- Köszi, hogy elhoztál, holnap megyek érted!- Köszöntem el tőle.

- Igazán nincs mit, holnap találkozunk!- Köszönt el tőlem a fiú, majd elhajtott én pedig már rohantam is be a lakásba. Rendet tettem, hogy erre a pár napra tiszta legyen a ház. Összekészítettem a cuccaimat a versenyre, illetve a kutyusom holmiját, amit holnap át kell vinnem a szomszédhoz. Lefürödtem, aztán már rohantam is az ágyamba.

Reggel korán keltem, leadtam a kutyát a szomszédnak, majd elindultam Lando-hoz. Leparkoltam előtte, de nagyon furcsálltam, hogy mindenhol sötét van és sehol sincs felkapcsolva a villany. Bekopogtam, de nem jött válasz, ezért elindultam hátra, ahol nyitva volt a teraszajtó, szóval gondoltam bemegyek megnézem mi folyik itt. Sehol egy lélek, csak egy félig összepakolt bőrönd a kanapén. Elindultam az emeletre, de hirtelen megtorpantam a lépcső közepén. Hallgatóztam. Valaki horkol. Miután felértem, megálltam a szoba ajtajában, ahol megtaláltam a hang forrását.

Lando még mély álmokban szundikált. Elsőnek nem is az lepett meg, hogy alszik, hanem az, hogy nem volt rajta póló. Miután sikerült visszatérnem a jelenbe, megláttam egy pohár vizet az asztalán. És igen ezután szépen leöntöttem vele a fiút.

- Mi a franc, ez nagyon hideg baszki!- Pattant fel a fiú.

- Reggel 8 óra van, szóval ajánlom, hogy kapkod össze magad!

- Ó basszus megyek már!- Kelt ki azonnal az ágyból a fiú és elkezdte keresni a ruháit.

- Megvárlak kint a kertben.- Kiáltottam a fiú után. Lementem a kertbe, majd rágyújtottam. Mindig is undorodtam a cigitől, de annyi stressz ért az elmúlt időben, hogy néha rám jön a dolog.

- Kész vagyok indulhatunk!- Jött ki az ajtón a fiú, de én még nem éppen tudtam befejezni azt az egy szálat.