Elraboltad a szívem! Taehyung ff. Befejezett

35. Fejezet

Hyori POV

-Te mit keresel itt? Visszautaztál?-csodálkoztam, majd rögtön egy ölelésbe akartam vonni, de hátrább lépett, amitől a karjaimat visszahúztam. -Mi az? Miért nem ölelsz át? -értetlenkedtem.

Halványan elmosolyodott, majd zsebre dugta a kezeit.

-Igen, vissza. Te mit csináltál addig?

Rossz érzésem volt vele kapcsolatban. Feszültség kezdte eluralni a légkört, amit nem értettem.

Mi ütött Jungkookba?

-Ugyanazt, mint eddig, csak nélküled. De ez lényegtelen most! Hogy hogy visszajöttél? És az edzés? A verseny? Az álmod? -soroltam fel kétségbeesetten, mire elnevette magát.

-Óh Hyori! Álmom? Ne röhögtess! -hajtotta le a fejét kuncogva a gúnyosságtól, majd elhalkult. -Arról az álomról már rég lemondtam.

-M-Miről beszélsz?

Most először tapasztaltam meg ezt a furcsa érzést Jungkookkal kapcsolatban.

Féltem tőle.

-Arról beszélek Hyori -kezdett felém sétálni lassan, mire én nagyot nyelve hátrálni, nem értve a félelmem iránta. -hogy el sem mentem Tokióba.

-Hogy mi? -csattantam fel, mire a falnak ütköztem, ő pedig vészesen előttem állt.

-Hát igen. Tudod miért? -suttogta mélyen tartva a szemkontaktust. -Mert úgy éreztem titkol előlem valamit a barátnőm.

-Jungkook, én-

-Így hát itt maradtam és végig a nyomodban jártam. -mosolyodott el ördögien az arcomba.

Hogy mi?

-Árulj el nekem valamit Hyori! -támaszkodott a két kezével a falnak, amitől a két karja közé került a fejem. -Miben jobb Kim tanár úr, mint én?

A férfi neve hallatán nyelnem kellett egy nagyot.

-Vagy mondjam úgy, hogy V? -súgta a fülembe, mire a szemeim kétszeresre nőttek.

Rájött.

Tudja.

-Jungkook, kérlek! Hagyd-

-Miért hazudtál? Miért kellett becsapnod? Hát ezt érdemeltem? -emelte fel a hangját, amitől újra remegni kezdtem. -Mivel jobb tőlem az a szemétláda, aki bántalmazott? Hogy titkolhattad el mindenki elől annak a rohadéknak a valódi énjét? Mi? Hogy lehetsz ilyen hazug kurva?

Ahogy üvöltötte az arcomba az igazságot, úgy a könnyeim is megeredtek.

-J-Jungkook, kérlek-

-Hogy lehetsz ekkora ribanc? Hyori, mi történt veled? Képes voltál megcsalni engem! Amint leléptem képes voltál újra azzal a fasszal baszni? Velem meg nem voltál képes lefeküdni sem!

A gúny a hangjában még rossszabbá tette a helyzetem. Megalázó volt, de megérdemeltem.

Jungkookot végig átvertem.

-Egy utolsó büdös szajha vagy! Egy riherongy! Ezt szereted? A bűnözőket, akik pszichopaták, hidegvérűek? -vicsorította az arcomba, miközben a nyakam köré kulcsolta az ujjait. -Ez tetszik neked? Erre izgulsz fel?

Nagyon fájt, ahogy fojtogatott. Alig bírtam levegőhöz jutni. Azt hittem tényleg végezni fog velem a legkedvesebb ember az életemben.

-Ne aggódj! Csinálok neked olyan műsort Hyori, hogy belém szeretsz!

A szeme nem ragyogott többé, mint máskor.

A mosolyától féltem, nem az a kellemes érzés kapott el, mint régen.