Másnap korábban felkeltem, mivel időben el akartam készülni hogy ne kelljen kapkodnom. Szóval eljött a nap, utazok, életemben először, egyedül, egy másik országba. Sose hittem volna hogy ez valaha is megvalósul, de most megvalósult. Reggel megcsináltam a szokásos arcápolási rutinomat, majd választottam egy kényelmes melegítő szettet amibe megyek a repulőtérre. Anyu a konyhába finom reggelivel várt.
2 órával később már úton is voltunk vissza Budapestre, mivel csak ott van nemzetközi repülőtér. A falumtól kb 2,5 óra kocsiútra van, szóóval nem hazodok, rohadtul unatkoztam az úton és a zenehallgatás se kötött le. Mikor végre odaértünk anyu bekísért a váróba és mondta hogy itt vár amíg nem indul a gépem. Örültem, hiszen nem egyedül kell várnom még pár órát. Ja azt el feljtettem mondani hogy egy hotelbe fogok majd megszállni amit már előre lefoglaltam. Na de vissza a reptérre. Tehetetlenségembe nem tudtam mit csinálni azt hittem már megőrülök a várakozásba, amikor csodával határos módon a hangosbemondóba bemondták a gépem indulási idejét. 20 perc múlva indul ... Gyorsan elköszöntem anyutól és szinte rohantam is ahhoz a kapuhoz ahol az én gépem állt. Felszállás előtt még lőttem egy képet.
Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.
Majd siettem is nehogy elkéssek. Még kevesen voltak a gépnél, ami azt jelentette hogy sikeresen odaértem időben.
~Time skip~
Már sötét volt mikor a gép landolt a Berlini reptéren. Legnagyobb vágyam abban a pillanatban az volt hogy ledőlhessek a hotelba aludni egyet. Megkerestem a böröndömet és a sporttáskámat. Egyből a reptér kijárata felé vettem az irányt, meg sem álltam a hotelig mivel már neten megnéztem hogy hogyan néz ki a hotel ezért hamar meg is találtam a belvárosban. Apropó belváros...hát igen, sok az ember, állandóan zaj van, de ezek most nem érdekeltek. Elfáradtam és aludni akartam. Bejelentkeztem a portánál, megkaptam a kulcsomat, majd beszálltam a csomagjaimmal a liftbe. A szobám a 3.emeleten volt, direkt olyan szobát választottam amihez jár erkély. Na mindegy is, kinyitottam az ajtót és egy gyönyörű lakosztály tárult elém. Nem spróroltam, mikor hotelt választottam úgy gondoltam hamàr itt vagyok akkor legyen szép és kényelmes a szobám. A konyha is gyönyörű volt, fekete-fehér színben pompázott. Volt egy nagy kanapé is, ami szerintem 100-szor puhább volt mint az otthoni ágyam. Kigyönyörködtem magam a bútorokba, közben pedig nagyjából berendezkedtem. Mivel ma még csak június 29.-e van és a bemutató júliusban kezdődik, gondoltam addig pihenek itt és szétnézek a városba. Eddig jutottam a tervezgetésekbe, míg azt nem éreztem hogy összesek a fáradtságtól. Átöltözni se volt kedvem, ledőltem az ágyra, 5 perc múlva már aludtam is. (A hotel kinézetét a fantáziátokra bízom)
