Mha kirimina- Te és én

Part 10

Másnap egy kisebb fejfájásra keltem meg arra a tényre hogy Jirouval alszom a házukba. Azt nemtom hogy hogyan jutottam el Jirouék mert beleborultam a bokorba pedig nem is ittam olyan sokat.

- Jóreggelt - köszöntöttem Jirout miután felkelt

- neked is jobbat - válaszolta barátnőm

- fel kéne kelni ugyanis dél van - mondtam ki a tényeket

- jösz nekem egyel Mina szarrá ment a magassarkúm és tegnap még a segged is én cipeltem haza - jelentette ki Jirou kissé feszülten

- oki doki - válaszoltam a szerintem cuki hangomon

Egy kis idő elteltével felöltöztünk összeszedtük magunkat ami nemigazán volt könnyű de sikerült. A nappaliba érve vettük tudomásul hogy Jirou szülei dolgozni vannak.
Éppen készültünk kajálni amikoris meghallottuk a csengőt. Nem fogjátok kitalálni ki van az ajtó mögött.....
Mivel nem volt kedvem találgatni és mert barátnőm ordított hogy nyissam ki az ajtót kinyitottam és Kiri volt ott hát azzal a lendülettel csaptam rá az ajtót mert bepánikoltam ugyanis a bulin kicsit elhanyagoltam

- Jirouuuu Kiri van itt úristeeeen mitcsináljak biztos mérges.. - kezdtem el megint érthetetlenül csacsogni

- Itt van Kiri és rábasztad az ajtót ha haragudna biztos nem jött volna ide na most pedig nyisd ki azt a szájbakurt ajtót.

- Ahogy megbeszéltük kinyitottam és Kiri összezavarodottan ott állt az ajtóba türelmes mit ne mondjak

- Jóreggelt neked is ennél szivélyesebb fogadtatásra számítottam - mondta miközben fogta az orrát

- jajj megütöttelek? Bocsi nem volt szándékos, nagyon fáj? - annyira szörnyen érzem magam

- Megvagyok,  semmibaj pinkie egyébként anyukád már keres - mondta édesen oké mostmár nemcsak én de az agyam is rózsaszin

- Hazakísérlek ha nembaj - mondta aranyosan hülye lettem volna kihagyni

- Persze hogy nembaj - mondtam nyugodtságot szinlelve

Elköszöntünk Jiroutól majd indultunk haza. A csendet ami közénk telepedett ő törte meg.

- Mina nagyon sokat gondolkodtam és rájöttem hogy nagyon fontos vagy nekem én kedvellek csak féltem eddig elmondani mert nemakartam hogy a barátságunk tönkremenjen mert nem akarlak elveszíteni - mondta a szemembe nézve annyira örülök olyan régóta várok erre

Tudod...én is kedvellek egész régóta már régen nem csak barátként tekintek rád -  mondtam nagy mosollyal az arcomon

- Akkor lenne kedved velem eljönni holnap suli után kicsit sétálni? - kérdezte reménykedve

- Persze de akkor ez most egy randi? - na igen ezt meg kellett kérdeznem mert ez legfontosabb nyilván

- Igen nos ha ez számodra ilyen fontos letisztázni akkor igen ez egy randi - mondta mosollyal az arcán amitől majd elolvadok talán el is pirultam egy kicsit. Míg hazaértünk végig beszéltük a 10 perces utat mindenféle apróságról. Aztán a kapuba elbúcsúztunk. Nagyörömmel dalolászva mentem be életem legjobb vasárnapja.

Nem tudom hova tűnt a part 1💀