Part 13

18 2 0
                                    

Úristeeen már annyira izgulok megbeszéltük Kirivel, hogy suli után hazamegyünk átöltözni és utánna egy óra mulva értem jön remélem elkészülök addig. Már csak egy matek és utánna mehetek végre készülődni, már azt is tudom mit fogok felvenni, amit még legutóbb vettem Jirouval a plázába. Egyébként nemtudom hova visz Kiri akárhányszor kérdem tőle annyit mond: ˝meglepi", már nagyon kiváncsi vaagyok és már annyyira várom. Gondolatmenetemből a csengő fülsüketítő hangja zökkentett ki, jelezve, hogy vége a szünetnek. Uraraka bent ült és tanult, megijjedtem, mert nem tanultam ssemmit......


- Hát te miért tanulsz? - kérdem félve

- Nem is hallottad? Most matek helyett töri lesz és felelünk - mondta, mintha ez olyan természetes lenne

- Hogy miiiiiiii?  És én erről miért nem tudok?- akadtam ki 

- Azt nemtudom tegnap mondta el a tanár órán - mondta osztálytársam nem mondanám magunkat barátnőknek egyszerűen csak jóba vagyok vele

- Oké ki az aki nem tanult ŐSZINTÉN - emeltem ki az őszinte szót ebbe az egészbe az a vicces, hogy az egész bakusquad nem tanult semmit, tipik nem is mi lennénk bár ahogy elnézem Bakut nemigazán zavarja, de mindig engem hívnak ki felelni ahjjj

- tudhattuk volna, hogy a bakusquad megint nem tanul semmit ez már nem ujdonság csak ezzel rontjátok az osztály átlagát - mondta Yayorozu szemforgatva

- Tcch ne forgasd mert kieseik - szólal meg Baku én közbe a helyemre sétáltam és amikor már Baku belelendült bejött a tanár

- Jónapot! Kivállalná önként a feleletet? - néma csend senki nem nyújtja fel a kezét már izzad a tenyerem, imádkozok a jóistenhez hátha meghallgat. És láss csodát ekkor Deku jelentkezett kiment majd hibátlanul elmondta az anyagot azthittem megúsztam.....kis naív

- Oké még egy utolsó felelet pont belefér lássuk ki is legyen........ - ne én könyörgöm ne én 

- Mina Ashido kérem fáradjon ki - jajj ettől féltem, de kimentem nem kéne egyest szerezni de izzad a tenyerem szárad a torkom és zúg a fülem a szivem pedig eszeveszettül kalapál

- Mesélj nekem egy kicsit a 80-as évekről, a szovjetunióról, és annak felbomlásának idejét is határozd meg! - adta ki a feladatot, ez érdekes lesz........

- Hát a nyolcvanas években mindenki fura ruhákba járt és a hajuk is nagyon fura volt..öööö a Szovjetunió több államból állt nyilván ugye Oroszország, Ukrajna, Litvánia öööö nemtudom izé mit is mondjak még........nem tudom mikor volt a Szovjetunió bukása nem vagyok jó az évszámokba - remélem ez elég lesz bár szinte nem mondtam semmit szerintem ez karó

- Hath drága ezt nemhiszem, hogy megtanultad valójában nem mondtál semmit, de mivel matek lenne így nem írom be - adott kegyelmet éjfél tanárnő

- Köszönöm tanárnő! - tényleg hálás voltam

- Szivesen, leülhetsz - és én megkönnyebbülve pattantam vissza a helyemre.


Végre ennek az órának is vége lett, elköszöntem mindenkitől majd Kirivel elindultunk haza ugyanis ő csak egy utcával lakik lentébb, tök jó. Beszélgettünk mindenféle apróságról persze a randit még mindig nem volt hajlandó elárulni. El is köszöntünk egymástól, majd elváltak útjaink. Én hazavettem az irányt, köszöntem anyának ettem egy keveset majd elkezdtem készülődni. Előkotortam a kigondolt outfittet: egy zöldes árnyalatú szoknya fehér kis pöttyökkel és egy fehér haspóló szerűség mellé egy fehér táskával és egy fehér magassarkúval

Mha kirimina- Te és én Where stories live. Discover now