Ez egy kirimina ship nem nagyon láttam ebből magyart szóval csinálok. A történet nem követi az animét se a mangát. A történet a 3. szemeszterüknél folytatódik.
Figyelem! Ebben a részben lesz szó pánikroham ill pánikbetegségről csak az olvassa aki bírja az ilyesmi témákat, jó olvasást!
A történtek után úgy érzem magam, mint egy regényben de tényleg megcsókolt az esőbe! A bulira rátérve huh ÚRISTEN az ma van, hisz ma szombat van annyira Kirivel meg a csókjával vagyok megáldva, hogy el is felejtettem ezt a kis "apróságot". Fel is hívom jirout hátha ő is elfelejtette, bár nem hiszem....
- Szia Jirou - köszöntem energikusan barátnőmnek
- Jajjj Mina valahogy éreztem, hogy fel fogsz hívni hadd találjam ki elfelejtetted, hogy ma van a buli és kétségbe vagy esve, hogy mibe menj, de nem akarsz vásárolni, mert tudod, hogy a szekrényedbe vannak ruháid. - mondta ki barátnőm amit én akartam el panaszolni egy varázsló ez a nő, de komolyan
- Igen, de honnan tudtad? Már gondolatolvasó is vagy? - kérdeztem csodálkozva
- Ismerlek ehhez semmilyen szupererőre nincs szükségem - mondta
- Nah akkor gyere és segíts - nyafogtam
- Jól van na csak a hisztidet ne kezd komolyan nem is tudom mi lesz ha majd Kiri meg tudja milyen hisztis vagy valójában és- nem hagytam, hogy befejezze ugyanis kinyomtam
Jirou megérkezett és itt mondja a magáét már egy fél órája, de engem nem nagyon zavar csak hát így elég hamar el fog menni az idő. Közbe azt is megtudtam, hogy ő már kiválasztotta magának a szettjét és el is hozta, hogy megmutassa nekem (de kis kedves barátnőm van).
- Akkor segítesz? - kérdeztem kicsit hisztisen
- Igen, azért is vagyok itt többek között, mutasd a választékokat - mondta és kényelmesen elhelyezkedett az ágyamon.
Miután végig néztük az összes lehetséges szettem egynél meg is állapodtunk. Végül a választás a kedvenc fekete egyberuhámra esett. Nagyon örülök, hogy átjött Jirou mert már el is felejtettem, hogy van ilyen ruhám.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
valami ilyesmit képzeljetek el fekete magassarkús szandállal. Majd Jirou is megmutatta a szettjét amit, Denki választott ki neki meg kell hagyni elég érdekes kapcsolatuk van az biztos, hogy én nem engedném meg senkinek, hogy belenyúljon a ruhatáramba, bár ki tudja.... mindegy a Jirou szettje elbűvölő komolyan nekem nagyon tetszik. Ő is feketébe van annyi különbséggel, hogy az övé nem ruha hanem egy crop topból és egy szoknyából áll.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Itt meg valami ilyesmit képzeljetek el:)
Mire mindennel készen lettünk táskába bepakoltunk( mind a ketten egy fekete kistáskát vittünk), smink mert a kera az mindig kell :) Nem sokat vártunk miután készen lettünk ugyanis Baku és a többiek jöttek értünk és csak a dudára lettünk figyelmesek na meg persze arra, hogy Baku ordibál nekünk.
- HEEE VATTACUKOR TOLD IDE NAGYON GYORSAN A KÉPED MERT HA 10 PERCEN BELÜL NEM LESZEL ITT ESKÜ ITT HAGYLAK AZTÁN JÖSSZ ÚGY AHOGY AKARSZ
- Persze, hallja csak az egész utca - mondom jirounak ekkor anyám kinyitja az ajtót és megszólal illetve elordítja magát
- TE PEDIG KÖLYÖK HA NEM LESZEL HALKABB MEGKERGETLEK A SEPRŰVEL, HÁT ANYÁD NEM NEVELT MEG?
- NEM TETSZIK TUDNI A BANYA CSAK MEGVERT ÁLLANDÓAN- ordibált anyám és Bakugou egymásnak az ablakon keresztül ez a jelenet számomra nagyon szórakoztató volt, anya kiment a szobából mi összenéztünk Jirouval és elnevettük magunkat.
Az út viszonylag gyorsan telt, most kivételesen Bakugou nem húzta fel semmi felesleges dolgon magát, mondjuk ez lehet azért van mert a barátnéről beszél annyira szeretném már megismerni. Egyébként viszonylag hmar megérkeztünk, de persze a dekusquad itt is itt van, hihetetlen megleptek, hogy járnak bulizni nem rosszból, de azthittem, hogy kockák meg stréberek és nem járnak bulikba de ezek szerint tévedtem. A hely egyébként nagyon hangulatos volt és minden vendégnek volt asztala, de mégis volt tánctér, ami a legjobban tetszett a helybe az a fények voltak olyan hangulatossá tette az egészet.
Miután a buli eléggé beindult tehát mindenki torkán lecsúszott pár pohár alkohol, elkezdtünk táncolni közbe mintha nem lenne holnap üvöltöttük a zenét. Én mindenhogy és mindenkivel is táncoltam először Jirouval roptam utánna Bakuval utánna Kirivel, majd Denkivel sőt még Seroval is egy idő után végül nyilván elfáradtam.
Nem is tudom, hogy de Jirou kihívott a szórakozóhely elé és hirtelen nagyon gyorsan vette a levegőt tudtam, hogy pánikrohama van, de még soha nem kezeltem ilyen problémát, kétségbeestem, hogy mitcsináljak nem hagyhatom itt ilyen állapotba aztán eszembe jutott, hogy azt olvastam, hogy hideget kell adni ilyenkor a kezébe meg el kell terelni a figyelmét, de ahhoz is be kéne mennem, ekkor odajött hozzánk az egyik b- és nemtudom a nevét mindig lapátkezűnek hívtam, mert az a szuper ereje, hogy nagyobb lesz a keze, konkrétan arébb lökött el kezdte nyugtatgatni igazából örültem VOLNA hogy segít, de amikor hoztam a hideg innivalót és próbáltam a tarkójára rakni eltolta a kezem, hogy nem kell az illetve a kezébe is próbáltam adni, de azt se engedte. Elég rosszulesett, hogy a barátnőm akit általános óta ismerek most elhúzzák mellőlem én pedig annyira tehetetlennek érzem magam, hogy az már fáj. Iszonyatos dühöt és csalódottságot éreztem csalódtam magamban, hogy nemtudtam neki segíteni, nem akartam őket itt hagyni ugyhogy megvártam amíg jobban lesz.
Miután jobban lett megkerestem Kirit elmondtam neki mindent és elsírtam magam más körülmények közt nem sírnám el magam de már nem bírtam magam visszafogni. Nem szólt semmit csak simogatta a hátamat néha tényleg feleslegesek a szavak és csak a pillanat számít.
Ezekután hamar lapos lett a buli Baku összeveszett a pultossal, hogy min azt nemtudom, de volt bennem egy kérdés hogy fogunk hazamenni, hisz aza szerencsétlen süni ivott nem is keveset, végül megállapodtunk a többiekkel, hogy hazamegyünk taxival, mert azért balesetet mi sem akarunk.
Otthon bevágódtam az ágyba és gondolkodtam a történteken mit kellett volna máshogy csinálnom illetve utánna néztem a pánikrohamok kezelésének és igazam volt részben mert még rengeteg dolgot ír például, hogy ilyenkor meg lehet kínálni folyadékkal stb. Remélem máskor jobban tudok segíteni egy ilyen helyzetben. Ezekkel a gondolatokkal a fejembe aludtam el.
Sajnálom, hogy ilyen későn folytatom csak kicsit el vagyok havazva tanulást illetőleg. Hát erre a művemre nem túlzottan vagyok büszke de azért remélem olvasható és élvezhető. Bocsánat ha valakit érzékenyen érint a téma, csak egésznap ez volt a fejembe, hogy ezt így ki kell raknom.
