14

81 4 0
                                    

-Sajnálom amiket mondtam nem gondoltam komolyan.Én is nagyon szeretlek és nem szeretnélek elveszíteni.Csak tudod mikor meg láttalak titeket össze tört a szívem és úgy éreztem hogy már soha többé nem fogok tudni benned megbízni.

-Nagyon sajnálom hogy ezt éreztettem veled soha sem fogok többé ilyet tenni veled meg ígérem!

Meg csókoltuk egymást.Úgy éreztem hogy vissza kaptam mindent amit el veszítettem és úgy éreztem hogy helyre ált a lelki világom.Nem is lehetett volna jobb ez a nap.Mikor a csókunk véget ért Milán karjaiban maradtam.Oldalra fordultam és láttam Manuelt tátott szájjal.Düh lángolt a szemében.

-Na most van elegem, Rebeka velemjön ha akar ha nem!
-Álmodban!-Vágott vissza Milán dühösen.

Milán elengedett és egyre közelebb és közelebb ment Manuhoz.Mielőtt megüthette volna közéjük álltam.

-Nem fogtok egy bevásárló központ közepén verekedni!Manuel te meg kopj le rólam megértetted!?

Azzal megfogtam Milán kezét és elhúztam onnan.

(2. Rész) Egy versenyen kezdődött... (Valmar ff) (Donde viven las historias. Descúbrelo ahora