Side by you (ff. Tanár-diák)

11

7:48 van én pedig a szendvicsemet eszem miközben várom Olivért, hogy beszélgessünk. Kicsit aggódok, hogy mi lesz remélem nem veszekedni vagy ilyesmit akar. Normálisan kultúráltan szeretném lerendezni a dolgokat kettőnk között.

-Szia!-Huppan le mellém Olivér

-Hello.-Köszönök vissza

-Oké figyelj, én nem haragszom meg semmi ilyen nincs bennem. Te egy nagyon szép és kedves lány vagy viszont szerintem ez kettőnk között már nem megy tovább.-Mondta őszintén. El sem hiszem, hogy egy ilyen intelligens embert fogtam ki első kapcsolatomként de nagyon örülök neki.

-Ugyan ezt gondolom, és örülök, hogy ezt normálisan lerendeztük.-Mosolygok rá

-Igen én is

-Viszont, lehetne az, hogy nem mondod tovább, hogy nos.. Sebbel volt egy kis akcióm

-Persze, titok marad nyugi.-Simogatja meg a karom

-Köszönöm Olivér.

-Semmiség, nekem most mennem kell de azért majd mindenképp tartsuk a kapcsolatot mert azért bírlak.-Áll fel nevetve

-Igen én is szeretném.-Egy ölelés után már sétálok a terem felé mosollyal az arcomon az előbb történtek miatt. Nyelvtannal kezdünk amit egyenesen utálok de hát ez van valahogy kibírom.

Petra még nincs a padunknál mikor én pakolom a cuccaimat viszont abban a pillanatban lép be mikor leülök.

-Na hali! Beszéltetek Olivérrel?-Néz rám

-Aha minden okés. Tök jól kezelte az egészet és nincs semmi harag.-Válaszolok

-Na jól van, és akkor beszélsz Sebastiannal ma?

-Szeretnék de lehet látni sem akar, mint mondtam.-Erre Petra csak fejen csapott egy füzettel gondolom azért, hogy ilyenre ne is gondoljak dehát most igazából bármire tudnék gondolni ebben a szituációban.

A nyelvtan még mindig nagyon unalmas, egész órán rajzolgattam meg csak bámultam ki a fejemből bár lehet néha kéne figyelnem mert lesznek valami vizsgáim amin jól kéne teljesítenem. Amint kicsöngetnek én és barátnőm egyből állunk fel és távozunk a teremből. Kövi óra biosz, itt az idő, hogy rájöjjek miújság köztem és tanárunk között.

Természetesen percre pontosan 9:00-kor lép be a terembe. Egyből rám néz de mikor észreveszi, hogy én is nézem hirtelen elkapja a fejét. Óra közben rám sem néz, ha felteszem a kezem szarik rá. Mi a baja? Tuti utál mondtam én de nem érdekel beszélni fogok vele akár akarja akár nem. Egyszerűen nézem csak és elmélyedek a kinézetébe, lehet tényleg belezúgtam totál. Mikor másolás volt a feladat gyorsan előkaptam a telefonom és írtam neki egy üzenetet, hogy nyomatékosítsam a szándékomat.

Tamara: Óra után beszéljünk kérlek!

Elküldtem ami meg is érkezett a telefonjára mert előkapta megnézte mi jött neki mert láttam, hogy látta az üzenetem viszont bármiféle arckifejezés vagy válasz nélkül elrakta a telefonját. Oké, akkor határozottnak kell majd lennem, hát legyen Seb rajtam nem fogsz ki, mostmár nem engedlek.
Óra után én is elkezdtem pakolni viszont tudtam mit kell csinálnom így nagyon lassan pakoltam. Miután az utolsó diák ment ki Seb is elindult utánna viszont mondtam, hogy nem engedem sehová. Így gyors odafutottam beálltam elé a mutatóujjamat a mellkasára nyomtam és elkezdtem visszanyomni a terembe, amire nem tudott máshogy reagálni, minthogy elkezdett hátrálni befelé. Visszafordultam és becsuktam a terem ajtót.

-Tamara nincs erre időm, mennem ke..-Nem voltam hajlandó végighallgatni a kifogásait így ajkaimat az övére tapasztottam ezzel elnémítva.
5mp sem telt el mikor elhúzódott.