Side by you (ff. Tanár-diák)

2

Miután bemutatott a tanárnő mindenkinek és mondott rólam pár szót. Az osztály nagy része mosolygott rám ami jól esett azért.

-Tamara hova szeretnél ülni?- Kérdezte a tanár mert volt 3 szabad hely is.

Az egyik egy szőke fiú mellett volt de egyáltalán nem volt szimpi mert nagyon érdekesen nézett rám. A másik hely egy vörös göndör hajú lány mellett volt. Sose jöttem ki jól a vörösökkel ez ilyen megmagyarázhatatlan de igaz. Az utolsó hely egy barna hajú lány mellett volt, ő volt a legszimpatikusabb.

-Oda!- Mutattam a lány felé. Aki egyből felnézett és egy halvány mosolyt küldött.

-Rendben foglalj helyett Petra mellett.-Mondta a tanár.

Oda is mentem leültem mellé és leraktam a cuccaimat. Nem beszélgettünk órán viszont néha egymásra néztünk közben. Ivett néni az osztályfőnökünk elmondta ,hogy az évben milyen kirándulások és programokra lehet számítani. Miután vége lett egyből felkaptam a cuccom és mentem ki a teremből. A baj megint az volt ,hogy nem tudtam melyik terembe leszünk következőleg. Így megkerestem Petrát és oda mentem hozzá.

-Szia Petra.-Köszöntem neki

-Hello.-Köszönt vissza

-Tudod milyen óránk lesz most és hol?

-Elvileg angol és a 43-as terembe ha jól tudom.

-Megyünk együtt? mert azt se tudom hol vagyok.-Kérdeztem nevetve

-Persze gyere.-Mondta és el is indultam utánna.

Ennyire könnyen se sikerült még idegennel szóba állnom eddig. Vagy rám se néztek vagy elutasítottak úgyhogy nagyon örülök most ennek a lánynak ,hogy megismertem.

-És mióta jársz ide?-Kérdeztem tőle

-3 éve lassan, szeretem nagyon ezt az iskolát neked is tetszeni fog szerintem.

-Remélem igazad lesz.-Mosolyogtam rá

-Hogy hogy késtél az óráról?-Kérdezte mosolyogva.

-Rossz terembe nyitottam be ahol biosz volt aztán azt se tudtam hol vagyok és egy Olivér nevű srácnak kellett elvezetnie a teremhez.-Meséltem neki a kis kalandomat.

-Érdekesen kezdted ezt az első napot.-Nevetett.- Amúgy a biosz tanár most lett új kb 1-2 hónapja, és Olivér meg az egyik leghelyesebb fiú itt mindenki oda van érte.

-Oh értem, hát nem tudom nem néz ki rosszul de azért van jobb szerintem.-Mondtam neki

-Ez tény. Milyen vagy angolból amúgy?-Kérdezte

-Jó, most 2 hete tettem le a középfokú nyelvvizsgát.

-Grat, viszont akkor nem akarsz mellém ülni angolon is? mert én nem vagyok belőle a legjobb.-Kérdezte Petra

-De persze, szívesen, legalább valakit már ismerek.-Mosolyogtam rá.

Nagyon örülök, hogy jól kijövök vele, régóta vágytam egy ilyen emberre mint ő. Lehet mégsem lesz olyan szörnyű ez az iskola. Időközben leültünk a padhoz ahol Petra mindig ül és csak vártunk a tanárra. 10 perc után meg is érkezett. Életem egyik legunalmasabb angol óráján vagyok túl, nem hazudok, bár erre fel lettem készítve, hogy az angol órák nem a legjobbak. Viszont volt egy szőke, agyon sminkelt, pink miniruhába öltözött lány a neve Tiffany volt akit Petra utált, nekem se volt szimpi nem tagadom mert egész órán nyávogott és látszott ,hogy minden fiúra rámászik.

Óra után is épp őt beszéltük ki ,hogy angolon milyen módon tette magát az 54 éves tanárunknak.

-De hallod láttad mikor direkt mondta, hogy nem tudja a választ csak azért, hogy odamenjen hozzá a tanár?-Nevetett Petra

-Igen, totál gáz amit csinál, undorító.-Nevettem vele

-Nézd ott van!-Mutatott Petra rá a Tifannyra aki mögöttünk sétált de most is éppen egy fiún csimpaszkodott, ezért muszáj volt teljes testel felé fordulnunk ami miatt háttal sétaltunk tovább.

-Szegény fiú, mit élhet most át.-Mondta Petra a kezét a szájához tartva utánna.

-Hát igen ha vele..- és elakadt a hangom mert háttal neki mentem valaminek vagyis inkább valakinek.

Miután kiszédültem a földön ülve felnéztem az illetőre, hogy kinek mentem neki. A biológia tanár volt, szuper nem elég, hogy reggel berontok az órájára még most neki is megyek, ez is csak én lehetek.

Petra segített felállni mert még mindig kicsit fekete volt előttem a kép akkorát csapódtam.

-Elnézést Tanár úr! Nem láttam magát!-Kértem bocsánatot

-Nyilván nem látott, háttal ment.-Mondta mogorván miközben végignézett.-Megtudhatom, hogy kit néztek?-Kérdezte tőlem.

-Senkit!-Szólt közbe Petra

-Önhöz beszéltem?- Kérdezte a tanár Petrától.-Egyébként mi a neve?-Fordult vissza felém

-Tamara.-Válaszoltam

-Üdvözlöm, bár már találkoztunk ha jól emlékszem igaz?

-Igen, én nyitottam be az órára véletlen.

-Akkor jól tudtam, Hagy mutatkozzak be a nevem Mr. Johnson.-Nyújtotta a kezét felém mire megfogtam és kezet ráztunk, mint bemutatkozás.

-Nos, akkor további szép napot hölgyek!-Bicentett és elment.

-Na ez fura volt nagyon.-Mondta Petra miután eltűnt.

Ezek után elköszöntem újdonsült barátnőmtől meg gyors elkértem a számát, hogy tudjunk még majd beszélgetni. Épp hogy elváltunk Petrától mikor anya hívott, hogy jöhetek a suli elé mert itt van. Gyors beszálltam a kocsiba és mentünk is haza.

-Na milyen volt az első nap?- Kérdezte anya

-Hát majd este mesélek, hogy apa is hallja.-Mondtam mosolyogva mire anya csak kérdően nézett rám. 20 perc után már léptünk is be a bejárati ajtón.

-Szia Kicsim!-Köszönt apa

-Szia apa.- Köszöntem vissza és megöleltük egymást.

-Na mesélj mostmár mizu volt?-Faggatott anya

-Hát jó de hosszú lesz!- mondtam nevetve

Röviden összefoglaltam nekik a mai nap történéseit amin néhol nevettek néhol meg csak hallgattak és bólogattak. Boldogok voltak azért mert végre van egy barátnőm de a tanár úr miatt kicsit félnek, hogy utálni fog de azon is jót nevettek, hogy ilyen béna voltam.

-Na én szerintem megyek aludni ha nem baj.-Mondtam elég fáradtan

-Rendben, viszont reggel sajnos nem tudunk elvinni mert korán el kell mennünk szóval meg tudod oldani, hogy egyedül bemész?-Kérdezte anya

-Igen persze, semmi baj. Jó éjt!

-Puszi!

Felértem a szobámba és azzal a lendülettel dobtam le magam az ágyra ahol egyből elnyomott az álom.