Tizenhatodik fejezet

119 5 0
                                    

Charles szemszöge

December 6. kedd

Egyszerűen nem tudok aludni, 2 napja egyfolytában forgolódok és nem jön álom a szememre. Nem tudom elhinni, hogy tényleg ezt teszem szegény lánnyal . Az a hülye fogadás mindent tönkretehet  pedig tényleg beleszerettem Gwen-be. Még egyszer nem veszíthetem el, egyszerűen nem bírnám ki, ha még egyszer el kéne hagynom. Miután elmondta mi is történt vele a szívem szakadt meg érte, nem tudom elhinni, hogy Robert képes lett volna ilyesmire, főleg a saját lányával. Hiszen olyan jó fej volt mindig amikor ott voltam vagy találkoztunk vagy amikor ők jöttek át hozzánk. Nehezen fogtam fel akkor a szavakat amiket Gwen mondott nekem. Hihetetlenül erős nő lett belőle, nem zúzhatom én is porrá. Még egyszer nem menne. Gondolataimból az ébresztőm visító hangja zökkentett ki. Mivel ma edzésem is van ezért bepakoltam a cuccomat is és gyorsan felöltöztem. Ma valahogy nem volt kedvem reggelizni ezért anélkül indultam el.

Elugrottam gyors Gwen-ért, mert mindig együtt szoktunk menni. Nem telt sok időbe, és már le is parkoltam a házuk előtt, kipattantam és felmentem. Becsöngettem majd pár perc múlva Isa nyitott ajtót.

- Jó reggelt Charles – mosolygott rám a lány

- Jó reggelt neked is – mosolyogtam vissza rá én is – Gwen? Merre van?

- Szerintem még a szobájában, nyugodtan menj be hozzá – így is tettem. Kopogtam 3x is, de nem nyitott ajtót ezért bátorkodtam benyitni.

- Gwen? Itt vagy bent? – kérdeztem, mivel nem találtam sehol jobb ötlet híján beljebb merészkedtem a gardróbjához ahol meg is találtam a lányt, bár eléggé hiányos öltözetben.

- Gwen itt va- a mondatom nem tudtam befejezni, mert a lány hirtelen fordult felém csupán egy melltartóban és egy rövidnadrágban a benti meleg miatt. Hirtelen azt se tudtam merre nézzek. Tudtam, hogy nem lenne szabad őt bámulnom, de nem is bámultam inkább csodáltam, hogy milyen gyönyörű is valójában. Csodálatos egy teremtés.

- Charles, te mit keresel itt? – kapott maga elé egy felsőt ijedten

- Én csak – én csak jöttem érted. Szemeim még mindig a lány testén pihentettem.

- Ne bámulj Charles – takarta magát
- Sajnálom – fordultam is el amint észhez tértem

- Gyorsan keresek valamit egy pillanat. – tényleg nem tartott neki sokáig gyorsan meg találta amit fel húzott majd el is indult a szobájába a sminkes asztalához. Mindig is csodáltam, hogy sose visel egy vakolat sminket, hanem tudja mi az elég. Halkan odaosontam mögé szembe fordítottam magammal és csináltam egy képet. – Gyönyörű vagy – nyomtam csókot a szájára

- Köszönöm – gyorsan lehajtotta a fejét, hogy ne lássam ahogy elpirul

Amíg ő készülődött addig úgy gondoltam kirakom ezt a képet instagramra, hogy tudják foglalt a szívem. Igaz mi Gwen-nel mindig is privátban éltük a kapcsolatunkat és csak a közeli barátaink tudtak róla, de az egyetem miatt úgy voltunk vele, hogy felvállaljuk egymást.

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Bizalmi játszma / BEFEJEZETTDonde viven las historias. Descúbrelo ahora