A Nyár Margójára - Második Felvonás

Első szakasz: Visszatérés

Visszatérés - amikor minden jóval idegenebb volt

Playing: The Night We Met by Lord Huron

Emlékszel arra a képre, amit tavaly nyáron csináltunk egy unatkozós naplementekor? 

Én még mindig a lehető legjobban emlékszem rá. Sőt, ott van a tükrömön is, az összes többi képnél, pont középen egy Polaroidos keretben, és akárhányszor ránézek, megmagyarázhatatlan biztonságot érzek. Még a legrosszabb perceimben is valahogy mindig visszarepít abba az augusztus eleji pillanatba, amikor ott ültél mellettem a tetőn, játékos mosollyal arcodon, amit akkor időtlen ideig el tudtam volna nézni, és sosem fáradtam volna bele. Mögöttünk a lilából rózsaszínbe átmenő, kristálytiszta ég Bercel fölött, ami felvonta a már ragyogó csillagokat és a Holdat is maga után. Az egész olyan volt, mint egy álom: végtelen és felülmúlhatatlan. Nem, inkább tökéletes. Jobban, mint bármi más.

És most, több, mint egy évvel később megint egy jegyet váltottam egy új hullámvasútra, és ha még nem ugyanarra, mégis hasonlóra küzdöttem vissza magam. Mégsem gondoltam, hogy a legmagasabb ponton valami megint egy csapásra elbódítja a tisztábbik látásmódomat, lassan, de biztosan, egyre alattomosabban, visszavezetve egy ismeretlen, mégis túlontúl ismerős terepre...