Summer Love(Azahriah ff.)

"Angels and devils..."

-Megcsókoltál. - szólt közbe és rámemelte tekintetét.

~

Ahogy kiléptünk az ajtón, rögtön megcsapott a friss levegő, keveredve a tábortűz füstjével.
A borospoharam még mindig a kezemben fogtam, tartalmát már bent lehajtottam.
Attila jelent meg mellettem egy üveggel a kezében.

-Kérsz? - kérdezte és megrázta az üveget.

-Mi ez?

-Én sem tudom de finom. - mondta mosolyogva és a kezemből kikapva a poharat tele töltötte.

Az orromhoz emelve a poharat, erős cseresznye illat csapott meg. Úgy döntöttem még tartózkodom tőle egy ideig, és inkább valamennyire józanul fedezem fel a társaság többi részét.
Lassan elindultam a tűz felé, ezzel együtt pedig a tömeg is nőtt.
Sokan ültek pokrócokon, páran székeken és padokon a tűz körül. Mindenki kezében műanyag poharak voltak, bár volt aki már alig tudta fogni.
Fogalmam sem volt mennyi már az idő, így úgy döntöttem megkeresem Alexet.

Szépen lassan közelítettem a tömeg felé, próbálva kikerülni a földön fekvő részegeket. Nem egy pokrócon feküdve, nemi életük privátságát nem szégyellve vadul csókolóztak.
Fintorogva igyekeztem tovább menni, nem nekem való volt a vonzódás ehhez fogható kinyílvánítása.
Ahogy léptem volna tovább, a lábam bele akadt egy táskába, vele rántva tulajdonosát egyenesen a lábam elé.
A testem megingott, a poharam tartalma pedig a földön fekvő lány arcába borult.

-Te normális vagy? - kiabálta a barátnője majd felsegítette társát.

Teljesen piros lett az italomtól a pólója, a hajáról pedig egyenesen a földre folyt le.

-Én..sajnálom, véletlen volt, megbotlottam a táskádban és..

Csak ennyit bírtam kinyögni mielőtt éreztem, hogy nedvesség borítja be a felsőmet.

-Rohadj meg. - sikoltotta a lány, majd táskáját a földről felkapva elrohant.
Barátnője pár pillanatig csak nézett rám, majd mutogatva utána szaladt.

-Megérdemelte. - röhögte egy srác mögülem.

Észre sem vettem, de egy kis tömeg már körénk gyűlt, viszont látván, hogy a műsor véget ért, kezdett eloszlani.

-Jól vagy? Mi történt? - hátrafordulva egy alacsony, barna hajú lányt vettem észre - Várj, had segítsek.

Zsebéből elővett pár papír zsebkendőt, majd gyorsan elkezdte törölgetni a pólóm. Valami nagyon erős italt önthettek rám, ugyanis áradt belőle az alkoholszag.

-Igazán nem kell, tényleg. - hebegtem, majd szorosan megfogva mind a két kezét megállítottam. A lány óvatosan rám emelte tekintetét, majd félve megszólalt.

-Bocsánat. - ezzel kirántotta kezét a szorításomból, a zsebkendőt pedig zsebre vágta.-Bianka vagyok, de nyugodtan szólíts csak Biának.

-Linett. - nyújtottam felé a kezemet, ő pedig mosolyogva viszonozta. - Azt hiszem, jobb ha inkább kintebb megyek, mielőtt megint leöntök valakit. - mondtam kissé szégyenkezve de nevetve.

-Menjünk a házam elé, a tízesben lakom. - ezzel pedig elindultunk.

-Honnan jöttél egyébként, kedves Bia? - kérdeztem nevetve, ugyanakkor lépteim még mindig ugyan olyan bizonytalanok voltak az alkohol miatt.