1. f ejezet

150 20 0
                                    

1. fejezet

– Ébresztő, Csipkerózsika! Vár a bál!

Felmorrant, és a másik oldalára fordult, olyan közel bújva az ágy háttámlájához, hogy teljesen belepréselődött. Már épp visszaszippantotta volna az álom, amikor egy durva rántás következtében lezuhant a földre.

– Baszd meg, Lance!

Keith dühösen pislogott fel a lakótársára, aki diadalittasan mosolygott le rá.

– Nem szokásom kétszer szólni.

– Ja, feltűnt. – Keith az ágykeretnek támasztotta a hátát, és a térdére hajtotta a fejét. – Mennyi az idő?

– Még le tudsz zuhanyozni, és gyorsan bekapni valamit. És itt most ételre utalok.

Keith nem értékelte a poént. Annál inkább nem, mert ez emlékeztette őt arra, hogy ma este dolgoznia kell, túllépve a szokásos munkakörét...

– Megbízhatót szerzek neked – szólalt meg Lance, mintha csak olvasna a gondolataiban. Keith lassan bólintott, de a tekintetét nem emelte fel, végül Lance-nek kellett leguggolnia hozzá. – Nem tudok többet kölcsönadni. Ha nem fizeted a részed, akkor nekem kell többet bevállalni. Annyira azért nem vagyunk jóban – mondta, de a szavai a jelentés súlyossága ellenére lágyan csendültek. Keith szorosabbra fonta maga köré a karjait.

– Tudom – sóhajtotta, és végre felnézett. – Sajnálom a múltkorit.

– Most jóváteheted.

Keith nagyot nyelt. Végtelenül elveszettnek tűnhetett, mert amikor ismét Lance szemébe nézett, a fiú kedvesen elmosolyodott, és megcsókolta. Rövid, szenvedélymentes érintés volt csupán, Keith viszont megnyugodott tőle.

– Mindjárt összekapom magam – suttogta még mindig lehunyt szemmel.

– Azt ajánlom is.

Keith hallgatta a távolodó lépteket, és megkísérelte kiűzni a démonokat a fejéből. Elvégre ő döntött így, viselnie kell a következményeket, bármennyire sikít ellene minden porcikája. Itt még mindig szabadabb, mint régen...

A zuhany alatt lassan magához tért. A víz tisztára mosta, ő viszont igyekezett nem gondolni arra, mennyire mocskosnak fogja érezni magát, amikor hazaér. A tükörképe szomorúan bámult vissza rá, ő pedig nehéz szívvel öltözött.

– Mint aki a kivégzésére készül – jegyezte meg Lance, amikor belépett a fürdőbe. Ezen Keith önkéntelenül elmosolyodott.

– Kicsit úgy is érzem magam – árulta el, majd tettetett magabiztossággal megfordult. – Nyugi, nem fogják látni rajtam.

– Tudom. Jól szoktad titkolni, mennyire utálod az egészet.

– Nem az egészet... – csúszott ki Keith száján. A tánc... azt imádta. Amíg az ő ritmusa szólt, teljesen elfeledkezett mindenről, a vére egyszerre dobolt a basszussal, és ez volt az egyetlen, amit nem adott volna semmiért. Talán még a régi életéért sem. Arra a pár percre igazán élt...

– Ha jó leszel, elintézek neked egy dupla szettet – nevetett fel Lance, és közelebb sétált hozzá. – Hangulatba hozzalak?

A fiú nem várta meg a választ, letérdelt elé, Keith pedig izgatottan túrt ujjaival a fekete tincsek közé. Lance vitathatatlanul tehetséges volt a szexben, alig pár percre volt csak szüksége, hogy Keith zihálva, háta mögött a mosókagylóba kapaszkodva élvezzen el.

– Eredetileg tényleg csak az idegességedet akartam enyhíteni – röhögött felegyenesedve Lance, és Keith nyakába temette az állát. – Maradt még egy kis görcsoldóm. Felezhetünk.

TáncWhere stories live. Discover now