Tánc

9. fejezet

9.

– Mit akarsz? – morogta Keith, nem törődve vele, a nyers stílussal felbosszantja-e a férfit. Dühös volt rá, Tim óta folyamatosan, Paul ráadásul ma Lance-t is megbüntette egy apróság miatt, és ő nem volt a közelben, hogy megakadályozhassa.

– Még mindig haragszol?

A férfi békítette, Keith-t pedig majdnem leverte a felismerés a lábáról. Hirtelen megszédült, döbbenten bámult maga elé, és örült neki, hogy háttal áll a férfinak, és nem láthatja a reakcióját.

Paul érez valamit iránta, ezért dühös Lance-re.

Megkísérelte elhessegetni a gondolatot, de az csak egyre erősebb lett. Paul közben ráadásul szorosan hozzá simult, birtokló mozdulattal tette a kezét a csípőjére.

Keith megfordult, és kicsit arrébb tolta a férfit, hogy a szemébe nézhessen.

– Hagyd őt békén! Kérlek!

– Miért hagynám?

Legszívesebben letörölte volna a férfi arcáról a diadalittas mosolyt. Közelebb húzódott, Paul tarkójára csúsztatta a kezét, belemélyesztette a körmeit a bőrbe, kiélvezve, hogy a férfi jólesően felnyög.

– Bármit kérhetsz cserébe.

– Bármit? – Paul kétkedve húzta fel a szemöldökét. – El is hagyod?

Keith azonnal elengedte a férfit.

– Azt nem.

– Akkor ez felelőtlen ígéret volt. Holnap talán szerzek neki valami kellemes munkát.

Keith megrázta a fejét, próbálta legyűrni a rátörő pánikot.

– Ha bántod, végeztünk.

Úgy tűnt, a férfit mulattatja a fenyegetőzése, ez pedig még jobban feldühítette. Nem elég, hogy tesztelte, sakkban tartotta, de még ki is neveti...

– Igen? És mit csinálsz? Lelépsz? Megtalállak.

– Akkor kinyírsz. Nem érdekel – vonta meg a vállát Keith, Paul következő kérdésétől viszont elakadt a lélegzete.

– És ha őt?

Keith mindent egy lapra tett fel. Arrébb lökte a férfit, engedte, hogy kiüljön az arcára a harag.

– Megyek utána. A lényeg, hogy te biztosan nem kapod meg, amire vágysz – felelte kimérten, mire Paul felnevetett, és végigsimított az arcán. Keith lerázta magáról az érintését.

– Szemtelen vagy.

– Megbüntethetsz, egy szavam sem lesz. De ha őt bántod, többé ne számíts rám!

Érezte, hogy túl messzire ment. Paul vonásai megkeményedtek, a férfi erőszakosan ragadta meg a karját, Keith azonban visszafogta a kiáltását. Nem mutathatta a gyengeség legapróbb jelét sem, ha belemegy a játékba...

– A tűzzel játszol.

– A fájdalomhoz hozzászoktam – vágta rá Keith, Paul mosolya azonban még szélesebb lett.

– Azt majd meglátjuk.

Keith percekkel később is teljes testében remegett, miután Paul magára hagyta. Lance aggódva sietett hozzá.

– Mi volt ez?

– Kihívás – nyögte ki Keith, de nem volt hajlandó válaszolni a fiú faggatózására.

Keith húzta kicsire össze magát. Megtapasztalhatta Paul haragját, újra. Minden tagja fájt, még mindig össze volt zuhanva, pedig már legalább fél órát zokogott. A csempének támasztotta a fejét, és nem törődött azzal, hogy didereg. A vizet rég elzárta, de nem akaródzott mozdulnia.