Ez nem lepte meg, mivel a legtöbb ember így reagál, amikor először lát szellemet. Azonban ami ezek után történt, lepte meg igazán.
Ahelyett, hogy megfordultál és elfutottál volna, ott maradtál. Bele telt ugyan pár másodpercbe mire magadhoz tértél, de utána szólásra bírtad ajkaid.
– Elnézést, de mit keresel a házamban? – kérdezted tőle, ami nagyon meglepte. Ekkor történt az, hogy beléd szeretett.
Bár váratlanul ért, de hagytad, hogy Taehyung ott maradjon, lakjon a házadban, de soha nem panaszkodtál érte, ő pedig örült, hiszen végre volt valaki az „életében", aki eloszlatja a magány fogalmát, a szürke árnyékot, ami körülötte tapadt. Kezdett emlékezni arra, milyen volt élni, és bár halott volt, de ismét érezte szívdobogását.
Aztán jöttek a csínytevések. Néha mikor valamivel el voltál foglalva, megijesztett te pedig felkiáltottál, majd a bosszút tervezted. És ahogy teltek a napok, hetek, Taehyung egyre jobban érezte, hogy beléd szeret. Nem akart mást, mint kinyújtani a kezét és megérinteni, megtapasztalni a bőrén a hődet anélkül, hogy átmenne rajtad a keze. Meg akart csókolni, testileg is akart.
És évente egy napig lehetősége van erre., október utolsó napján, amikor a holtak együtt járnak az élőkkel. Erre a napra teste megszilárdul így képes elérni bármit, megfogni, érezni, amire oly annyira vágyik.
§§§
– Taehyung, halloween van – bemész a konyhába, miután végeztél a reggeli rutinoddal, a kis lakót keresve, aki nagyon máshogy nézz ki. Meg is döbbensz hiszen Taehyungnak van színe, mármint bőrszíne, ami eddig nem igen volt. De látva hatalmas mosolyát, közelebb lépsz hozzá, gondolva nem történt semmi baj. Ajkai rózsaszínek, haja sötétebb, arcszíne kissé piros, íriszei is sokkal sötétebbek...egyszóval emberi. Közelebb lép hozzád kinyújtva ujjait, hogy megbökje arcod, érezve bőröd puhaságát. – Ez történik veled Halloweenkor? – válaszként bólint majd elmondja, hogy ez csupán átmeneti és éjfélig tart. Utána ismét szellem lesz míg el nem jön ismét az ünnep.
Úgy döntöttetek, azt teszitek a nap hátralevő részében amit ő szeretne, így elmentetek a városba.
Pár órával később a vidámparkot pásztázta, téged keresve Halloween ünnepség közepén. Azonban nem tudott nem nevetni a rengeteg hol fényes hol morbid jelmezeken. Vicces volt számára, hogy az emberek milyennek gondolják a szellemeket.
– Vesztettél – valaki megérinti a vállát majd elé ugrik, mire hatalmas szemekkel bámul rád. Előbb kellett volna megtalálnia téged, mint fordítva de látszólag ismét veszített. Taehyung kezét a mellkasához, ugyanis megijedt és nincs ehhez hozzászokva. Az az egy év irtó sok, ahhoz képest hogy csak 24 óráig lehet ember. Jóformán felfogni sincs ideje máris ismét szellem.
– Ne csináld ezt, még a végén bajom esik – drámaian felsóhajtott mire te megcsaptad mellkasát.
– Meghalni úgysem fogsz – váll rántva válaszolt, mire Taehyung hirtelen ötlettől vezérelve megcsókolt. És legnagyobb meglepetésére, viszonoztad. És nem azért mert ez a nap csak róla szólt, hanem mert igazán szeretted volna már őt érezni.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
