Régi ismerősök...

4. A találkozás

- Szóval az van, hogy... - de már nem tudta befejezni, mert megjelent valaki.

- Szia Ced! - köszönt a fiú, aki idő közben megjelent Cedric mögött. - Óóóó, nocsak... nocsak... Csak nem a kis Draco csajára fáj a fogad. - mondta irónikusan, ami nekem kicsit se tetszett.

- Hogy is hívnak? - tettem fel neki a kérdést, amire ő egészen nyugodt hangvételben válaszolt.

- Elijah Kyson Blackwood. - mondta, mire az arcom elfehéredett...

- A-azt mondtad, hogy... hogy Blackwood?... - szegeztem felé egy kérdést, mire ő csak bólintott.

- És te? Téged hogy hívnak? - most ő szegezett felém egy kérdést.

- Kira Melanie Blackwood a becses nevem. - válaszoltam, egy kicsit beképzeltebb hangvétellel.

- Blackwood? - kérdezte, mire az ő arca falfehér lett.

- Igen, Blackwood. - válaszoltam, majd alrébb lökte Cedricet, aki csak nézett egy nagyot, majd Elijah olyat mondott, amire nem számítottam.

- Hugi...? - kérdezte. - T-tényleg te vagy az? - jött az újabb kérdés.

Ha azt vesszük alapul, hogy valószínüleg Ced osztálytársa, akkor most lehet ötödéves. Szóval meglehet, hogy van egy bátyjám, akiről eddig nem is tudtam? Van egy nagytestvérem, aki ugyanúgy, mint én, a Roxfortba jár? Ez egyszerre túl sok információ volt nekem.

- Szóval, te a... az én... bátyám lennél?... - tettem fel a kérdésemet, mire ő csak bólintott, és hirtelen felindulásból, de megöleltem, ő pedig vissza.

Eddig soha nem éreztem még ilyet. Van egy testvérem, aki 2 évvel idősebb, mint én. Vajon anyáék tudják, hogy ide jár? És eddig miért nem említették, hogy van egy testvérem? Mindegyis, majd téli szünetben érdeklődök, ami igaz, még 4 hónap, de se baj. Annyira boldog voltam, hogy azt elmondani nem tudom.

- Khm.... - hallottam meg egy ismerős hangot a hátam mögött, a három fiú kérdőn nézett rám.

- Theo, Blaise, Draco, bemutatom nektek a bátyámat, Elijaht. Most tudtam meg, hogy ő a testvérem, hát nem hihetetlen!? Van egy testvérem! - újongtam, mire a fiúk szúrósan néztek Elijahra, aki szint úgy tett. - Jajj ne máááár... nem igaz, hogy nem tudtok össze barátkozni... légysziii, a kedvemért. - kérleltem őket, mire Elijah megszólalt.

- Komolyan hugi?... Jobb barátokat nem találtál? - nézett a fiúkra úgy, mintha valami gyilkosok lennének.

- Chhh, örülj neki, hogy megvédjük. Ha mi nem lennénk, már Potter hármasában lenne rég. - mondta Blaise. - Bocs, négyesében. - javította ki magát.

Nem nagyon örültem a feszültségnek, főleg, hogy az a barátaim és a bátyám között van. Csóri Ced... vele nem is tudtam beszélni. Majd hirtelen egy kezet éreztem a vállaimon, és húzni kezdett. Draco volt az, kivételesen nem Theo vagy Blaise.

- Menjünk kajálni, kilyukad a gyomrom. - nyavajgott Blaise.

- És ki hibája? A tiéd. És miért? Mert átaludtad a reggelit. - vágtam neki vissza.

Egészen finomak az ételek, megtudnám szokni otthon is.