A lány elvesztette a reményt!
Emerson Hayes miután elköltőzött a nyáron visszamegy meglátogatni legjobb barátnőjét. Azonban az ott töltött utolsó estéjén még nem tudja, hogy teljesen megváltozik majd az élete egy átkozott áramszünetnek köszönhetően...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
El sem hiszem, hogy elkezdődött az új szemeszter, amit már én is normálisan kezdek és nem levelezősként. Iszonyatosan izgultam az első napon mert attól féltem, hogy Reagan- nek nem fog tetszeni a bölcsőde, hisz most lesz előszőr olyan gyerekek között hosszabb ideig akik egyidősek vele. De hála a magasságosnak az aprócska kislány jól megcáfolta az aggodalmaimat. Még ő dalolászva totyogott be a termébe a pedagógus kezét fogva addig én a könnyeimmel küszködve néztem végig mindezt. Egyáltalán nem voltam kész, hogy otthagyam, de mindennek el kell jönnie és itt volt az ideje, hogy a korosztályában lévőkkel legyen még ha ez fáj is nekem. Nekem pedig rohannom kellet, hogy az első napomon el ne kések az első órámról, ami márka menedzsment. Marketing a főszakom és egyszerűen imádom, de mellette a kreatív írás is érdekel, amit most végre sikerült felvennem.
Két hét telt el azóta és minden tökéletes volt eddig a hétfőig. Valami olyan történt amire egyáltalán nem számítottam volna még a legrosszabb esetben sem.
Reggel minden a megszokott módom ment. Felkeltem készítettem reggelit mind a hármunknak ugyan is én szoktam Ariah-t eldobni a Hamilton Művészeti Középiskolába, ahova igencsak nehéz bejutni ráadásként pont az év közepén. De megüresedett egy hely, amit a húgom tölthet be a több mint húsz jelentkező közül. Mivel úgy is útba esik ezért én szoktam elvinni ezzel is legalább tudok segíteni a szüleinknek így ők is időben bent lehetnek a kiadónál. Miután mind elkészültünk és még a reggeli forgalommal sem volt probléma, amihez már kezdek hozzászokni. Elsőnek a húgomat dobtam ki a sulijánál ezután a kampuszon leparkoltam az autómat és sétálva tettük meg a bölcsig az utat.
– Jó reggelt Mr. Hale, hogy tetszik lenni? – kérdeztem a kapuban álló idős portástól.
– Oh! Magának is Miss. Hayes és persze a kis tündér Reagan-nek is remélem jól telt a hétvégéjük. – nyitotta ki leötünk a bölcsi kapuját.
– Jól. – válaszolt helyettem Ray majd már futott is a pedagógusához engem otthagyva.
– Óvatosan mert el fogsz esni. – mondtam a rohanó gyereknek utána menve.
– Szia anya. – integetett miközben már a kis barátaihoz tartott az udvaron.
– Miss. Page jó reggelt. – álltam a nálam nem sokkal idősebb pedagógus mellé és figyeltem még egy ideig a lányomat ahogy játszik.
Szerencsés vagyok, hogy a bölcsi és az az épület, amiben az órám van szinte egymás mellet vannak így nem kell siessek, hogy beérjek időben a kétórás előadásomra. Az előadó nyüzsgött a hallgatók hangos beszédétől ahogy beértem az előadóterembe és különösem sokan voltak ma ahhoz képest. hogy nyolc óra van. Majd utánam nem sokkal belépet két srác a sulink hoki csapatának jackieében és szinte mindegyik női diák feléjük fordult.
