A lány elvesztette a reményt!
Emerson Hayes miután elköltőzött a nyáron visszamegy meglátogatni legjobb barátnőjét. Azonban az ott töltött utolsó estéjén még nem tudja, hogy teljesen megváltozik majd az élete egy átkozott áramszünetnek köszönhetően...
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Amint végeztünk a két kisfiú rutin ellenőrzésével én felmartam az állványt a mai vérmintákkal és felmentem velük a laborba. Ahol már Mary már várta őket, hogy elvégezze a szükséges vizsgálatokat.
– Már azt hittem, hogy soha nem érsz ide vele. – meredt rám a kis ablakon keresztül.
– Bocs csak most végeztünk az utolsó kisemberrel. – mondtam a fejemet vakarva.
– Aha és meg is kaphatom őket? – biccentett a kezem felé.
– Ja igen! – nyújtottam át neki. – Figyel csak ugye te szoktál DNS tesztet is csinálni? – kérdeztem.
– Igen szoktam. Miért?
– Szeretnék csináltatni egy apasági tesztet Reagan Hayes nevű kislánnyal a vér ott van azok között, amit most adtam ugye megoldható és ha lehetséges minél hamarabb meg akarom tudni az eredményt a pénz nem számít!
– Na és a te mintád? – biccenti oldalra a fejét.
– Tudsz vért venni? – meredek rá.
– Most csak hülyéskedsz, hogy a viharba ne tudnék. – nevetett ki a hülye kérdés miatt. – Gyere be. – nyitotta ki az ajtót majd seperc alatt már meg is volt a kis fiola vér. – Ha mindenen jól megy akkor már estefelé meg lesz az eredmény. De ez tényleg nem lesz olcsó ugye tisztában vagy vele.
– Tudom! Az e-mail címem bene van az adatbázisban oda el tudod küldeni, de most rohannom kell mert Dr. Adrian megnyúz.
Az ebéd szünetem után egyből kikerestem Em számát a kórházi adatbázisból még annak ellenére is, hogy rohadtul tudom, hogy ezt egyáltalán nem lehet, de tudom Jordyn száz százalék nem mondaná meg a telefon számát így csak ez az eszköz maradt.
Mivel ez volt az utolsó napunk itt, mint önkéntesek már háromkor végeztünk. Amit kiértem a parkolóba és magamra csuktam a kocsim ajtaját habozás nélkül felhívtam. Már azt hittem nem fogja felvenni mikor a vonal túlsó oldalán meghallom, hogy kapkodva veszi a levegőt. Kibaszottúl nem foglalkozok azzal, hogy köszönjek vagy megmondjam ki vagyok mert a válaszából ítélve tudja, hogy én vagyok az.
– Rohadtul beszélnünk kell Em mert ez kurvára nem oké. – mormolom a telefonba.
– Tudom! –csak ennyi mond reszketeg hangon, amitől totál elszáll az agyam.
– Komolyan csak ennyit tudsz kinyögni, ha? – kiáltok a telefonba.
– Csak gyere erre a címre. West Hollywood 8722 Rossewood Ave – diktál le egy címet, amit azon nyomban be is írok a GPS-be.
– Rendben egy óra múlva ott leszek. – dörmögőm és rányomom a telefont majd azt az anyósülésre hajítom.
Elfordítóm a kulcsot és az autó motorja feléled majd egy közeli játékbolthoz hajtok mert semmi képen nem akarok oda állítani üres kézzel, hisz mégis csak a lányomról van szó. Huh de fura ezt így kijelenteni mert hiába nincs meg még az eredmény pontosan tudom mi fog abban állni és az nem csak kiborít de legbelül teljesen össze is tör.
