Draco Malfoy / veled vagy nélküled de inkább nélküled../

10.rész/2022/

Eltelt a szombat és én elmentem lefeküdni. Fáradt voltam és megpróbálkoztam egy keveset aludni, de már hajnalba felriadtam és nem is tudtam visszaaludni pedig még csak hajnali 6óra volt. Felkeltem és a sima vékonyabb fekete pulcsim és fekete nadrágom vettem fel. Ma este kell hazamennie mindenkinek a téliszünetre igy már mindenhol az összerakott csomagok voltak lerakva. Kerülgetve a csomagokat, de sikeresen kiléptem a lányok körletből a klubhelységbe viszont Monstró állta az utam, bevallom kissé megrémültem ahogy a sötétbe mozdulatlanul állt 1-2 méterre az ajtó előtt

- Helga! Morton tanárúra keres!- és miután ezt elmondta én azt hittem megölöm Barty-t.. ugyanis Monstro kedveseden elmosolyodott....

- Rendben.. megyek is hozzá!- túrtam a hajamba és sietve indultam meg, komolyan imperius-t használ az iskolán belül? Ez megörült?!

Sietve lépkedtem az ezernyi lépcső fokokon.. és mire elértem a torony felét elkezdtem szédülni.. azt hittem nem vagyok már annyira gyenge.. De tévedtem.. A falnak dőlve mentem tovább és próbáltam összeszedni magam.. Szerencsémre nemvolt senkise aki látná. Ahogy feljebb értem egyre nehezebb volt fenntartani a külsőmet vagy csupán megállnom a lábamon.. De azzal hitegettem magam hogy ha felérek már nem kell annyira erőlködnem.. De ahogy felértem és becsuktam az ajtót.. Eltűnt minden erőm.. nekidőltem az ajtónak és kissé elengedtem magam . Ezután szinte rögtön Barty jelent meg valódi testében.

- Uhh... szörnyen nézel ki.- enyhén lehajtott fejem felemeltem és dühösen néztem rá. - nem kellene hagynod, hogy az érzéseid irányítsanak Astoria!- bólogatót

- Te csak maradj csöndbe.. és mond mit akarsz!- ezt kimondva csúsztam le az ajtónak támaszkodva a földre. Oldalra pillantottam és a földön megláttam egy pálcát..

- Én csak..- gondolkodott de szavába vágtam

- Miért használtál imperius-t? És mért van itt Malfoy..? - még mindig a pálcát néztem, elnevette magát mire felé fordítottam fejem

- Ahh..látod! Sokkal könnyeb úgy ha nem kell a körítés!- és azzal a pálcáját megsuhintva belebegtette a sóbálvánnyá dermesztett Dracot..- bár sokan másoknak is olyan jólenne a kis eszük mint neked...de hát tudjuk hogy miért vagy ilyen okos!- tűnt el egy pillanat alatt a mosolya és nézett rám megvetően..

- Nem épp jókedvemben találtál.. Szóval ajánlóm hogy ne a mocskos pofád legyen nagy hanem válaszolj arra ami érdekel!- csattantam fel

- Nyugalom, szépen sorba! Az igaság az hogy nemsokára megfog halni valaki az iskolában! – kezdte kis mondatát mintha ez valami egyszerű kis semmiség lenne.- és arra gondoltam hogy mi lenne ha nem csak egyvalaki halna meg!- nevetett fel

- Barty! Nagyon remélem hogy nem arra gondolsz amire gondolok! - ráztam meg a fejem és próbáltam minél jobban fékezni az érzéseim.

- Astoria, ez egy jó lehetőség lenne hogy a jövődre alapoz! - nevetett ismét

- Azt akarod hogy én öljem meg Dracot?- a szívem kihagyott egyet mikor ebbe belegondoltam.-ennyire leakarsz bukni? Nemhogy te, de utána én is mehetek az Azkabanba, amihez nem is kell mondanom nincs kedvem!!- dőltem előrébb és próbáltam kicsit feljebb kecmeregni

- Ahh..- elkezdett valamit keresni.-az érzelmeid befájásoknak!- nekem háttal kiabálta

- És?- kérdeztem visszafogottan, nem vagyok a legjóbb formámba de valószínűleg igy is képes vagyok ölni.. Bár nemhiszem hogy az apám örülni fog hogy beleköptem a levesébe..

- És?- üvöltött és egy üvegcsét amit a kezében tartott eldobott ami össze is tört.-neh is törődj vele!- higgadt le hirtelen.-csak öld meg!- jelentette ki. Elég értelmetlen tett volt de inkább csak hülyeség a részemről, de megragadtam Draco pálcáját és felé suhintottam egy átkot, persze kivédte.

- Nem tudom mi lett hirtelen veled, de esküszöm, hogy kínok kínja között fogsz meghalni, ha tovább ingerelsz!!- kissé dühös lettem. Az ajtó segítségével próbáltam felállni, de igy is csak az ajtónak dőltem. Éreztem, hogy a pálca elutasít és elkel mondanom, hogy nem épp kellemes érzés.

- Na végre!!- nevetett és a tekintete megváltozott...ezzel pedig elárulta nekem hogy végig csak arra ment ki minden hogy megakarjak valakit ölni.. Basszus én pedig bekaptam a csalit...dühösen ütöttem bele a falba míg Bartyt néztem

- Ez kurvára nemvolt vicces! - jelentem ki majd minden erőm összeszedve ellöktem magam a ajtótól és határozott léptekkel elég dühös tekintettel közeledtem felé. - everte statim!- szórtam rá a lefegyverző bűbájom ami miatt kiejtette a kezéből a pálcát és ezáltal sebezhető lett. –Ajánlani tudom a biztonságod érdekében ne menj a közeljövőben a közelébe..- sétáltam közelebb hozzá és a torkához nyomtam a pálcát.- még csak rá se nézz.. Mert különben tényleg megkapod, amit akartál és veled kezdem a gyilkolászást! - mosolyodtam el majd megfordultam. Magamhoz lebegtettem Draco megdermesztett testét majd még utoljára Bartyra néztem aki végig mozdulatlanul várt. - Imádkozz, hogy ne legyen legközelebb! - itt felnevetem. - Miket is beszélek, biztos hogy nem lesz!- kilépve az ajtó megszorítottam a saját ajtómat és bementem rajta. Nagyon nehezemre esett már a járás igy térdre rogytam. Kissé zihálva próbáltam megőrizni az eszméletem.

- finite incantatem!- varázslat semlegesítőt használtam Draco. Hirtelen a földre zuhant és fájlalva a tarkójához kapta kezét.

- Bazdmeg! - erőteljesen szólt. -a..-mondta volna tovább de mikor rám nézet mozdulatlana vált, én pedig nem bírtam tovább tartani magam.. A testem elnehezedett, csukott szemekkel előre dőlve a földfelé estem. Viszont a kemény padló helyett egy kéz tompította a fejem esését. Kinyitottam a szemem és találkoztam maga Draco rémült tekintetével. Nemigazán volt fölösleges erőm. De megpróbáltam megszólalni

- Ahh..-nyöszörögtem.- neked van ilyen arcod is?- próbáltam viccesen hangozni, de inkább csak fájdalmasnak tűnt

- Mi lett veled? - kérdezte és a hátamra fordított. - Ki csinálta ezt? Ugye nem Morton volt?- akadt ki én meg elmosolyodtam

- Te tényleg hülye vagy! - nyöszörögtem majd elkezdtem kicsit köhögni mert félre nyeltem

- Helga! Mond már meg ki a farnc tette ezt? - lett dühös amit kicsit élveztem.. ez már ismerős viselkedés.

- Te..-emelgettem kezem, muszáj valahogy erőt keresnem magamban

- É-én?- dadogta mire meglepődtem. Kisfiús tekintettel meredt rám, ami elég vicces volt

- ..neaggodj...elfog múlni.. Csak nem számítottam arra hogy ennyire erős elnyomott érzéseid vannak. - suttogtam míg becsuktam szemeim. - Egy kicsit alszom és jobban leszek.. Csak kérlek ne szólj senkinek! -nyitottam ki a szemem

- Legyen, de utána érthetőbben el kell magyaráznod mindent!!-

- Jó!- hagytam hogy elnyomjon az álom.