A nap további részében igyekeztünk hazajutni. Ki igy ki úgy. Balszerencsémre én eléggé messze lakom és utastársam holmiai közt van jó pár olyan tárgy és szer, amivel nemlehet hopponálni.
Nem egy szép helyt élek.. Cokeworth egy nagy város és kb 90-95% rossz környéknek számit.. Én a maradék szerencsés 5% -ot erősitem.. De ez se igazán luxus...ide amúgy se a luxusért jönnek az emberek. Akik itt vannak mind menekültek.. Szegények.. Átkozottak. Csak próbálnak életben maradni.. amig tudnak.
Egyedül élek egy nem túl kicsi, de nem is nagy házban. Nem vagyok teljesen egyedül ott van a két házimanom is Maglor és Teleri. Álltalába lassan és unalmasan telnek napjaim. De eltelnek.
- Kérdeztem.. - mondta unott és elhaló hangon
- Professzorúr.. Miért megyünk egyűt, ha ennyire utál? - rá se néztem csak a lassan sötétedő táját vizslattam mosolyogva
- Mert valakinek vigyáznia kell rád! Egy rossz mozdulat és megölöd magad.. Vagy rosszabb és valaki mással végzel.. - karba tett kézzel csukott szemekkel ült egész utón... kibírhatatlan!!
- Felteszem újra a kérdést.. Ha visszaértél mit szándékozol csinálni? -
- Nem tudom. Kicsomagolni..? Talán.. - vontam vállat, nem igazán értem a kérdést
- Holnap el kell utaznom és csak a szünet utolsó napja elött térek vissza.. Addig próbáld meg nem megöletni magad.. Ha tudod. -
- Rendben..-sóhajtottam.- Nem szándékozom sehova se menni vagy bármit is csinálni.-
- Helyes.-
Megérkezve a kocsi kitett a ház elött. Maglor és Teleri kinn álltak és vártak.
- A gazda újra itthon!- tette össze kezét Maglor, ő egy idős nő manó
- Üdv itthon, hogy telt a gazda útja? - kérdezte Teleri míg a csomagjaim kezdte kilebegtetni, ő pedig egy még túl fiatal fiú manó
- Köszönöm jól. - mosolyogtam, megfordultam és még intettem egyet Pitonnak mielőtt elhajtott volna. Végig nézte de semmilyen jelet nem adott. Nem túl váratlan..
Beérve a kandallóból áradó fenyő illata fogadott. Bevallom.. Talán egy kicsit hiányzott a itthonlét.. Nyugodt egyszerű és semmi nemzavarhat meg..
- Hoztam a gazdának meleg italt! -
- Köszönöm, mond Teleri megkerested, amit kértem? – vettem el tőle a bögrét
- Ohh igen mindketten megcsináltunk mindent, amit kért a gazda! Nehéz volt, de mindent megtudtunk csinálni! - motyogott
- Remek, holnap el is mennénk akkor!- válaszként bólogatott
Telt múlt az idő, lassan vége lett a szünetnek és vissza kellet menni. Már a vonat egyik kabinjában ültem barátaim társaságában, Brunhilde Thea mellet és Peter mellettem. Szerintem már lassan vagy félórája utón lehettünk.
- Mondom eszméletlen volt, bármikor újra elmennék! - mesélte Peter a szünetbeli kis nyaralását mi meg mosolyogva ámultunk
- Tényleg volt egy élő egyszarvú a házba? – kérdezett vissza Thea
- Még sose láttál?- ütötte meg a vállát Brunhilde
- Dehogy láttam?! Normális emberek közt nőtem fel, neked szerencséd volt, hogy apád varázslényekkel dolgozik! -
- Igaaaz... de leginkább megölte őket...nem mutogatta előtte körbe. Halottan láttam az összes lényt.. Véresen.. fejetlenen..- vont vállat
- Ohh..-szörnyülködtem
- Ugyan, annyira nem gáz!- próbált vigasztalni
- Jah...tudjátok mit..! - mind kérdőn néztek rám..-ez annyira szárul esett hogy muszáj valami kis vidámat is csinálnunk! - kezdtem el durkálni a táskámban
- Mármint? - kérdezte Peter. - hoztál valami izgis játékot? - mosolygott
- Még jobb! - vigyorogtam. - ajándékokat hoztam!- vettem elő egy kis dobozkát
- Na neeh!!- vette ki a kezemből Thea. - basszus én nemkészültem. - lett kicsit szomorú
- Én se.-
- Ahogy én se...-vakarta kínosan fejét Peter és összenéztek
- Semmi gond, viszont mikor ottvoltam nem tudtam otthagyni őket!- adtam mindhárom kezébe egy egy csomaggot
- Én kezdem!- kiáltotta Thea és szinte széttépte a hosszúkás dobozt
- Egy varázstoll van benne! Mikor megláttam rögtön eszembe jutott, hogy mennyire szerettél volna egyet! - szolaltam meg mielőtt kinyitotta volna és hangosan nevettem ő pedig csillogó szemekkel vizslatta a sárga tollat ami abban apillantban fel is lebegett
- Basszus meghagyhattad volna neki a meglepetést! - rázta a fejét Peter és ő is elkezdte kibontani
- A tiedbe meg egy elme ovo amulett van! Amig nálad van semmiylne varázslat nem tud befolyásolni!- kacagtam amit egy szúrós de mégis barátságos grimasszal díjazott. - de a legizgiseb szerintem a révület ital. - mutattam Brungilde kezében lévő apró kékes lilás üvegcsére
- Hogy mi? - kérdezte és feljebb emelte hogy fénybe is megnézhesse
- Aki belekortyol révületbe esik és fel tud tenni egy kérdést az isteneknek, akik látomás szerűén válaszolnak..- mindenki néma csöndben ült mikor ezt kimondtam
- Ez valódi? - kérdezte
- Szerinted nem? - húztam fel a szemöldököm
- Nem fogadhatom el! Ez biztos egy mocskosúl ritka cucc!!- próbálta visszaadni
- Ne aggódj! Loptam! - kijelentésemre mind megrémült és lefogyott. - vicc volt, el ne higgyétek! - nevetem mire mindhármon a megkönnyebbülés látszódott
- Nolám. - nyílt a kabin ajtónk. - Jó hogy jöttem! Hol az én ajándékom? - sétált beljebb Draco
- Őőhh..- nyekkent meg Thea. Peter összehúzta magát Brunhilde arcáról pedig nemlehetett leolvasni semmit. Nem tudok mitévő lenni igy nekem kell viaskodnom vele
- Még azt se vártad meg hogy visszaérjünk máris jössz rontani a levegőt? - kérdeztem rá se nézve. Viszont emiatt igazán jól láttam hogy Thea majdnem megöl szemmel.. És egyre csak vörösödik a feje.
- Ugyan hercegnő ne mond, hogy nem hiányoztam? - állt meg előttem ezzel arra kényszeritett, hogy felnézek rá
- Menj már ki! - nyugodt voltam...nem akarok feszkot.
- Én élvezem! - tette szét kezét. - A kérdés hogy te mit élveznél? - hajolt lejjebb majd fejem melletti háttámlára tenyerelt. Unott enyhén lenéző tekintettel szinte pislogás nélkül bámultam.
- Kifelé! - utasítottam erélyes de nyugodt hangon. Leengedte kezét és egy fújtatás után kiment
- Még játszani se lehet baszki! - csapta be a kabin ajtót
- Ez mégis mi a franc volt? - támadt le Thea. Amit nagyon de nagyon el akartam kerülni az az hogy megtudják hogy beszélő viszonyba vagyok vele...sőt még annak se mondanám ezt a fura idegesitő ismeretséget. A bálról visszamaradt pletykákat megusztam... de ezt már nemtudom..
/ egy kommentet megköszönnék/ :)
YOU ARE READING
Draco Malfoy / veled vagy nélküled de inkább nélküled../
FanfictionEz egy elég hosszú és elég lassan beinduló story...még 2017-ba kezdtem el írni és az évek altt mikor épp HP pillanataim voltak elővettem és hozzáadtam... tudni illik 17 évesen kezdtem.. de szépen lassan beindul és igazi FF lessz belőlle...direkt nem...