Egyszer kérlek, hadd lássam még szép mosolyodat, hogy aztán csodálattal nézzem gondtalan arcodat. Egyszer kérlek, hadd fogjam még meg meleg kezeidet, hogy aztán soha se akarjam az érintésedet.
Egyszer kérlek, hadd halljam még nyugtató hangodat, hogy aztán halkan, suttogva mondd, ezt te nem így akartad. Egyszer kérlek, hadd nézzek még gyönyörű szemeidbe, hogy aztán azt üzend, soha senkit nem szerettél ennyire.
Egyszer kérlek, hadd mondjam el még neked őszintén mit érzek, hogy aztán megint azt mondd nekem, melletted sosem kell féljek. Egyszer kérlek, hadd öleljelek még meg szorosan, hogy aztán azt mondhassam, nálad jobban soha senkit nem akartam.