Odaadom érzékeny szívem neked,
de vigyázz rá, mert így is szenved.
Vigyázz rá úgy, mintha gyémánt lenne,
amelyt a széltől is félteni kell.
Tekints rá úgy, mintha csillag volna,
mely egy pillanat, és gyorsan elillan.
Érintsd meg úgy, mintha létezne,
mintha ott lenne, a két kezedben.
Nézz rám úgy, mintha reményt látnál,
amit életedben, csak egyszer kaphatnál.
Karolj át úgy, mintha sosem lenne vége,
mintha csak ebben rejlene, a béke.
Beszélj úgy, mintha reszketnél,
mintha nem lenne,amiben hihetnél.
Fogd a kezem, két kezed közé,
és ne engedd, hogy bármi történjék.
