-Jó volt nagyon, de kinek szólt? -kérdeztem meglepetten.
-Azt hittem egyértelmű! -nevetett.
-Nem igazán!
-Neked! Kedvellek téged Zsófi nagyon is! -nézett a szemembe Manuel.
-Gondolom! -hitetlenkedtem, nem lehet komoly ez. 1 hónapja, hogy ismer, hogy kedvelhetne? Nem tudtam tovább agyalni. Magához húzott ajkait pedig már is sajátomon éreztem. Puha volt szája és finom mentolos a lehellete. Fel sem fogtam, hogy mi is történik. Manu elengedett én pedig sokkolva néztem csak előre.
-Miért? -értetlenkedtem.
-Annyi okot sorolhatnék ami megfogott benned..
-Manuel! Nekem 3,5 éve van párom! Ez nem fog menni!
-Azt akartam, hogy tudd! Tényleg kedvellek!
-Megmondtam! -szólalt meg Spacc. Szinte elfelejtettem, hogy ő is jelen van.
-Okos vagy! -vágtam tarkón.
...
Na igen, az eset után rengeteg dolog történt. Valaki készített egy képet rólam és Manuelről a csók közben, ami percekkel később már landolt is a neten. Még abban az órában érkezett Árontól a hívás. Hiába mondtam el neki, hogy mi történt nem hitt nekem. Nagyon csúnya dolgokat vágott hozzám, az éjszaka pedig küldött egy finoman szólva is sokkoló képet, amin ő látható és egy lány, aki a szájával kielégíti. Így ért véget 3,5 év. Hibáztathatom Manuelt, de Áron volt az, aki nem hitt nekem és egy ilyen dologgal tiporta földbe a nőiességemet. Nem ezt vártam volna tőle. Sokkolt az egész. Manuel és az én esetem egy ideig keringett a neten, cikkeztek párat, de elsimítottam az egészet, megbeszéltük a dolgokat és szerencsére túl tudtunk lendülni a helyzeten. Teltek a napok a hetek, Alex cuccai pedig még mindig a házamban voltak. Azóta sem jött el érte, nekem pedig fáj a szívem, így nem megyek el hozzá, hogy odaadjam. Szar az egész helyzet.
...
Szokásos pénteki programom töltöttem, amit akkor csinálok, amikor éppen nem kell valakivel mennem koncert miatt, mégpedig döglök a kanapén egy üveg vodka társaságában és nézem a vámpírnaplókat. Jobbat nem is lehetne szerintem kívánni. Nyugodtan sorizgattam, amikor Áron lépett be az ajtón, gondolom a kulcsát megtartotta.
-Hát te? -lepődtem meg. Ahogy közelebb jött láttam rajta, hogy nem egészen józan és megütött az alkohol szaga.
-A cuccaimért jöttem!
-Ott vannak! -mutattam a sarokban a két nagy dobozra.
-Könnyen túl tetted magad rajtam! -állt meg előttem.
-Ez nem így van!
-Hamar ment? Nem volt nehéz ugye? -ahogy lépdelt felém én úgy hátráltam.
-Fejezd be Áron!
-Oda is adtad magad neki? -ragadta meg a karomat.
-Nem volt köztünk semmi! -csordult ki a szememből egy könnycsepp az éles fájdalomtól ami a kezembe hasított szorítása miatt.
-Ne hazudj nekem! -hajolt bele az arcomba.
-Nem hazudok!
-Egy kurva vagy! -hajított rá a kanapéra.
-Tűnj el innen most! -küszködtem könnyeimmel.
-Talán nem akarsz engem? -jött egyre közelebb.
-Hívom a rendőrséget, ha nem mész el!
-Rohadj meg! -csattant keze arcomon. Az éles fájdalom azonnal arcomba hasított. Könnyeim megeredtek én pedig tehetetlenül kuporodtam össze a kanapén. Nem akartam elhinni ami történt. Az ajtó csapódása zökkentett ki. Elment. Azt hiszem most zárult le 4 év az életemből. Sosem gonddoltam volna, hogy így lesz vége. Ennél megalázóbb és fájdalmasabb dolog nem is lehetett volna ebből. Szipogva nyúltam a telefonért és hívtam az első embert, aki eszembejutott.
-Átmehetek? -szóltam bele halkan.
-Mi történt? -hallottam meg a fiú hangját.
-Áron.. -csuklott el a hangom.
-Gyere! -azzal letettem.
...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
( a ruha indulás előtt)
...
Felöltöztem és hívtam egy taxit. Az ital már bőven hatott, mire a házhoz értem. Erősen megütött és a fejembe szállt a pia. Talán jobb is, mert józanul nem biztos, hogy neki mertem volna állni az estének. Megnyomtam a csengőt az ajtó pedig pillanatokkal később már nyílt is ki. Egy szürke melegítő, fekete póló és az-az őrülten jó illat, ami már szinte a kedvencemmé vált. Amikor a szemébe néztem valami urrá lett rajtam. Én sem tudom miért tettem, amit tettem. A következő pillanatban már azon a forró ajkon csünngtem, amire az elmúlt időben a legjobban vágytam. Rá vágytam és az érintésére, a testére, a hangjára, a csókjaira...
