Mindenki velem (Vamar, Manuel, Bruno x Spacc ff )

Ötödik rész

-Akkor szabad ezt? -vezette kezét végig testemen, aztán nyakam megfogta és apró csókot nyomott a fülem mögé.

-Zsófi? -hallottam meg a már jól ismert hangot. Ezer közül is megismerném.

-Mit akarsz tőlem  Áron? -Spacc mellém lépett kezét pedig derekamra helyezte.

-Ugyan mit akarnék? Látom mekkora kurva vagy! Nem csak egy fasz, egyből kettő is kell? Nem semmi! -tapsolt meg.

-Azok után amit  ma a házamban leműveltél szerintem pontt nem kellene semmit mondanod nekem! Sőt inkább húzd meg magad, mert semmibe nem tart elmennem a rendőrségre és feljelenteni téged!

-Próbáld meg! -lépett közelebb fenyegetően.

-Mit csinált veled? -állt mellénk Manuel és kérdezett meg, Brúnó pedig követte őt Petivel együtt.

-Ohh csak feljött hozzám részegen, kicsit megszorongatott, megpofozott aztán mikor a rendőrséggel fenyegettem elhúzott. Szinte semmiség. -legyintettem.

-Ember mi  a fasz? Te normális vagy? -lökte meg exem Manu. Áron vissza próbálta lökni a fiút, de az nem mozdult. Mikor előző párom ezen meglepődött láttam a szemében hogy most bizony ütni fog. Lendítette a kezét és már lépett volna Manuhoz, de én éppen időben álltam be kettőjük közé és a gyomros egyenesen engem talált el. Összegörnyedve kaptam hasamhoz. Fájdalmas nyögés szakadt ki belőlem. Áron egy pillanatra lefagyott. Ekkor érkezett az ütés, amely arcát érte. Feje oldalra lendült aztán megtántorodott és hátra lépett kettőt. Eközben Peti karjába vett és úgy vitt el onnan. Amit utoljára láttam az annyi volt, hogy Manuel Áronnak ugrik, Spacc és Brúnó pedig a két haverjának. A fájdalomtól nem is igazán tudtam figyelni. Hatalmas fájdalom hasított a hasamba folyamatosan. Valami nem volt rendben. Szédülni kezdtem, pillanatokkal később pedig minden elsötétült.

...

( Manuel szemszöge )

...

Megláttam, hogy tőlem nem messze Zsófi és Spacc mellett ott van  Áron.

-Azok után amit ma a házamban leműveltél szerintem pontt nem kellene semmit mondanod nekem! Sőt inkább húzd meg magad, mert semmibe nem tart elmennem a rendőrségre és feljelenteni téged! -mondta a lány volt barátjának.

-Próbáld meg! -lépett közelebb fenyegetően a srác.

-Mit csinált veled? -álltam Zsófi mellé és kérdeztem meg, Brúnó pedig követett Petivel együtt.

-Ohh csak feljött hozzám részegen, kicsit megszorongatott, megpofozott aztán mikor a rendőrséggel fenyegettem elhúzott. Szinte semmiség. -legyintett a lány. Látszott rajta, hogy szinte forr az idegtől.

-Ember mi a fasz? Te normális vagy? -löktem meg Zsófi exét. A srác megpróbált vissza lökni, de meg sem mozdultam. Látni lehetett, hogy nem is kicsit meglepi a dolog. Lendítette a kezét. Készültem az ütésre, de az nem talált el. Zsófi lépett elém így a hatalmas ütés az ő hasát érte. Olyan harag kapott el, mint még soha. A lehető legtöbb erőmet össze szedtem és egy pillanattal később ököllel behúztam egyet Áronnak. A feje oldalra lendült és megtántorodva  lépett hátra. Szinte öngyilkosság volt neki ugrani, de abban a pillanatban nem érdekelt. Csak az volt előttem, hogy a lány, akit kedvelek miatta szenved és feláldozta a saját testét azért, hogy nekem ne essen bajom. A következő ütésemmel rohantam neki a srácnak, Brúnó és Spacc pedig a másik kettőnek. Nem érdekelt, hogy ebből hír lesz, nem érdekelt, hogy lehet most agyon fognak verni, csak az érdekelt, hogy ez az alak többé nem bánthatja Zsófit. Sem ő, se senki. Nem ezt érdemli, csak a legjobbat. Egymás után záporoztak az ütések. Mintha egy pillanat lett volna az egész. Fájt a bordám és éreztem, hogy vérzik az orrom. Tudtam, hogy ez csúnya lesz holnapra, de a legkevésbé sem érdekelt. A biztonságiak jöttek végül oda és szedtek szét minket. Mindenkit kirángattak az épületből és külön zavartak.

-Tessék! -nyomott a kezembe egy zsebkendőt Petra, Milán párja. Brúnóhoz oda szaladt Sára és egyből ápolgatni kezdte, mellettem pedig Spacc törölgette a vért szájáról. Az a 3 barom rondábban nézett ki, mint mi. Valahol ez azért meglepett.

-Hol van Zsófi és Peti? -kapkodtam a fejem közöttünk. 

-Figyelj Haver, Zsófi eléggé csúnya ütést kaphatott! Peti mentőt hívott hozzá és bementek a kórházba. Ahogy hozta el tőletek a kezében Zsófi elveszítette az eszméletét. Valami nem lehetett rendben vele, mert annyit láttunk csak belőle, amikor a mentőbe tették, hogy lent elöntötte a vér és teljesen elázott a nadrágja tőle. -válaszolt Milán.

-Mi a fasz? -kaptam fejemhez. Felhívtam Petit, aki megadta a címet és már mentem is oda Spacc-el. A többiek pedig haza indultak. Olyan ideges voltam, mint még soha. Ha nem akart volna megvédeni most nem lenne ez. Nem kellett volna ezt tennie értem. Ha valami baja lesz, nem fogom megbocsájtani magamnak soha. Nem kellett volna eljönnünk otthonról. Miért nem maradtam vele otthon? Minek  nyitottam ki azt a rohadt ajtót. Most minden más lehetne. Most velem lenne biztonságban a karjaim között. Miért?

...