A zöldszemű fogta a göndört, hogy ne essen össze az utcán. Muszály volt valahova leültettnie a kisebbet, hiszen majdnem ájulás szélén volt. Hangosan sírt a göndör, hiszen az okozta neki a legnagyobb fájdalmat, akit a legjobban szeretett, és bízott benne.
-nyugodj meg, Zsoma. Nincsen semmi baj, jó?
-hogy ne lenne már baj?! A szemem láttára csalt meg.
Mondta ki hangosan, és közben zokogva barátja kezében.
-igen, tudom. De most próbáld meg elfelejteni. Gyere, fel tudsz kelni?
-lehet, igen.
És felálltak mind a ketten, és hazáig Zsoma Petibe kapaszkodott, hogy nehogy elessen.
Amikor megérkeztek a panelhoz Peti kinyitotta az ajtót, majd besegítette a göndört, majd felment a liftel arra az emeletre, ahol ő és Barni lakott, amit igazából még senki sem tudott. Amikor felértek Peti kivette a göndör zsebéből a kulcsot, mert ő rakta el magánál és kinyitotta az ajtót. Amint beértek levette Zsomáról a cipőt meg a kabátot, ugyan ezt nagán is megcsinálta és besegítette a göndört a nappaliba. Leült mellé, és csak hallkan ölelgette.
-ha nem békülünk ki Gio-val, akkor mi lessz a carson coma-val?
Kérdezte a göndör sírva.
-nem tudom...
Válaszolt neki a másik ugyan úgy sírás szélén.
Ekkor egy ajtónyitódást hallottak, és bejött egy lány aés egy fiú ajtón. Anna volt az Barnival.
-jobban vagy?
Lépett oda a göndörhöz a lány, és a fiú, aki egyébként részeg volt. Igazából Petihez ment, aki mellé leüllt és a combjára tette a kezét. Peti letolta róla kezét, mert Zsomának biztos rosszul esett volna, ha látha az után, hogy Gio megcsalta.
-nem.
-próbálj meg aludni, jó?
-aha...
A zöldszemű és Ati barátnője addig vígasztaltál, ölelgették a kisebbet, amíg nagyon nehezen álomba sírta magát Peti mellkasában. Lassan letette a göndört a kanapéra, majd Barnit vitte el a zöld aludni, Anna pedig kinent teát csinálni.
Peti és Barni
-aludj csak nyugodtan. Nemsokára majd én is jövök. Oké?
Kérdezte a zöld a nagyobbtól, miközben Barna már a takaró alatt feküdt, Peti pedig mellette ülve sinogatta a másik mellkasát.
-oké. Most mi történt egyébként?
-Gio megcsalta Zsomát...
-mi? Most komolyan?
-Igen, és most itt lessz egy ideig, ha nem baj.
-dehogy baj, csak majd hadjon minket egy kicsit ketten is...
-de hülye vagy.
-tudom.
-na de én ki megyek az Annához.
-akkor jó éjt.
És adott a homlokára egy puszit, amin a kisebb mosolygott majd lehunyta a szemét és a nagyobb mellkasára tette. A nagyobb belefurta a kezét a kisebb hajába, majd a kisebb felkelt.
-neked is jó éjt.
És megcsókolta a nagyobbat, aki mosolygott majd lehunyta a szemeit. Peti lekapcsolta az éjjelilámpát és kiment a konyhába a lányhoz.
Útközben ránézett Zsomára is, akinek szeme alatt nagy karikák voltak, haja kócos volt, meg nyűgös is.
Anna és Peti
-Zsoma nagyon szarul van.
-tudom, Peti. Én még midnig azon vagyok kihalva, hogy Gio megcsalta őt.
