A nagyobb gyórsan lehúzta a pólóját, majd leült Zsoma mellé, mintha éppen pár másodperce nem csókolgatták volna egymást. Egyszer csak egy Peti jött be az ajtón.
-sziasztoook!
-szia Peti, mizu?
-semmi. Eddig dugóban űltünk...
-Ja. Atiék?
-ők is jönnek. Ugyan abban a dugóban voltunk.
Csak egy kicsit később fognak ideérni.
Lassan, de Barni is bejött egy nagy szatyorral.
-sziasztok.
-hello. Segítsek valamit?
-nem kell Zsoma, hagyjad.
-te tudod.
-ki megyünk cigizni?
És Barni Gio-ra nézett.
-menjünk.
És a két fiú azonnal kiment. Zsoma mosolyogva Petire nézett, aki ugyan úgy mosolyogva ledobta magát a nagyobb mellé.
-Zsoma basszus, OOLYAAN PLETYKÁM VAAAN.
-mondjad.
-Barni szerelmet vallott nekem...
-hogy mi? Most tényleg?
-tegnap este, igen.
-és te mit reagáltál?
-itt jön a rosszabb része...
-mert? Mit mondtál neki?
-azt, hogy nekem még kell idő, meg...
-meg!?
-hogy nem tudom...
-de nemár Petiiii...
-elhitted?
Kezdett el nevetni a zöldszemű.
-IGEN. De akkor most ez nem is igaz?
Kicsit elszomorodottan, de megkérdezte a másikat.
-de. Csak az a része nem, hogy azt mondtam, hogy még kell idő. Meg az, hogy nem tudom.
-akkor mostmár az igazat kérlek.
-összejöttünk.
-de ez ugye most nem hazugság?
-nem. Tényleg összejöttünk.
És a göndör amint meghallotta elkezdett ugrálni, amit a másik is követett
-úr isten Peti. Tudod te, hogy erre mióta várok?!
Kérdezte könnyeket ejtve.
-te most sírsz?
-te is sírsz!
És szorosan megölelték egymást.
-nagyon gratulálok, pötyi!
-köszi...
-és utána történt valami az este?
-igeen...
-lefeküdtetek?
-csak majdnem. De megcsókolni még nem csókolt meg. A számon.
-akkor hol?
És a zöldszemű félrehúzta a hosszú nyakú pulcsiját, ami alatt a bőre tele volt lila foltokkal.
-úr isten, Peti!
Mondta nevetve.
-jól van na...
-de ezek szerint te is intézkedtél. Barnim is hosszú nyakú pulóver van.
-igeen. Az övé durvább.
-tippelek. Te nagyon szerény vagy, úgyhogy ő kezdeményezte.
-nem biztos...
