Giorgio szemszöge
Reggel én keltem fel előbb. A kis göndör a
Mellkasomon szunyózott. Orra piros volt,
Szeme karikás, haja kócos. Nagyon édes volt.
Tegnap este...tegnap este lehet, hogy ittam egy kicsit.DE nem sokat! Épp annyit, hogy tudjam mit csinálok...vagy nem? Lesmároltam Zsomát... mi van ha most fél tőlem?
Ha megutál ez miatt? Ha vége a bandának?
Az egész Carson Coma-nak?
Dehát hagyta magát. Egy olyan jelet sem mutatott, hogy nem tetszene neki.
Csak túlgondolom.
Lassan ébredezni kezdett a pici,
Először csak mozgott egy kicsit majd ásított.
Aranyos volt. Törölgette egy kicsit a szemét majd feljebb tolta magát és a szemembe nézett.
Mit akar?CSÓKOT!
Oda hajolt hozzám majd szépen lassan, gyengéden elkezdte falni az ajkaimat.
Én persze hagytam neki, mert miért ne?
A csípőjét simogattam, majd a fenekére csúsztattam a nagy kezem. Elvált tőlem
Majd még egy kicsit belefurta a fejét a nyakamhoz, és beszívta az illatom.
Feltápászkodott majd felvette a szemüvegét.
-jóreggelt!
-neked is, Zsoma...
-álmos vagy?
-nem, csak még akartam veled pihenni.
-nekem haza kéne mennem...
-miért?
-meg kell etetnem a pehelyt.
-ki az a pehely?
-új kis cicám.
-JUUUJJJJ....had menjek el én is megmézniiiiii...
-Gio, beteg vagyok.
-és? Már nem mindegy?
-de, de akkor siess!
-jó.
Kikeltem az ágyból és a szekrényemhez léptem.Előkaptam Valami ruhákat és oda adtam neki.
-ez mi?
-ruha neked.
-lezuhanyozni esetleg le tudok? Nem valami higénikus így lenni...
-persze, mindjárt adok törölközőt!
Adtam egy kék törölközőt és megindult a fürdőbe. Én addig csináltam Zsomának teát, magamnak meg kávét. Bekopogtam hozzá, hogy éhes e. Nyílván nem volt. Mondjuk reggelente és is csak ritkán eszem. Addig beágyaztam és kimentem elszívni egy cigit. Megint csak az utcát figyeltem, és néztem az autókat és az embereket. Majd egy ajtó nyílást hallottam. Megindultam befelé és egy Zsomát láttam.Kicsit nagy volt rá a ruha a
Amit adtam,de nem is egy
A méretünk szóval nem lepődtem meg.
-én is elmegyek, felöltözök.
-jó.
-csináltam neked teát.
-kösz, imádlak.
-tudom, engem mindenki.
Elmentem felöltözni és valaki hívta Zsomát.
Pontosabban Peti. Zsoma és Peti legjobb barátok, és eléggé hasonlítanak is.
Megindultam a telefonnal a kezemben kifelé
Zsombihoz majd a kezébe nyomtam a telefont.
Ahogy leszürtem Zsoma ott hagyta a próbateremben a töltőjét és Peti elvinné neki.
Mondta, hogy itt van nálam úgyhogy sietünk mert mindjárt Zsoma háza előtt van.
Összeszedtem pár cuccot és megindultunk lefelé. Beültünk az én kocsimba és elindultunk
A kis göndörhöz. Szerencsére csak 15 percre
Lakik tőlem úgyhogy nem kellett sietnünk.
Az út csöndesen telt, igazábol nem is nagyon beszéltünk az elején. Végül én törtem meg a csendet.
