A gyengepontom (NanamixReader(nő!))

Part 2

-Helló (Y/N)! Örülök a találkozásnak!- mondta a szőke férfi, ahogy felkelt a kanapéról.

-Hasonlóképp, kedves Nanami!-mondtam miközben kezet fogtunk. Jó erős keze van, de elég gyengéden fogott kezet, asszem ért a nőkhöz. Bár ez sose biztos mert én nem értek a férfiakhoz.

A kézfogás után leültünk a kanapéra, Gojo pedig teljesen tökéletesen leült kettőnk közé és elterpeszkedett. Aztán nekiált magyarázni.

-Na szóval, ti még nem tudtok mindent egymásról úgyhogy játszhatnánk egy játékot! A játék neve Kérdezz-felelek! Mindenki ismeri, tudja a szabályokat úgyhogy mehet.-tapsolt kettőt a feje fölött.-Nanami kezd és (Y/N)-től fog kérdezni.

-Khm, már megbocsáss Satoru, de ez játéknak minősül egyáltalán?-kötöttem bele enyhén, majd mikor láttam hogy már nem is figyel rám, legyintettem és ránéztem Nanamira.

-Akkor a kérdésem. Hány éve tanítottál az egyetemen?-kezdte el unottan Nanami.

-6 éve. Nagyon sok kedves diákom volt, és nem örültek hogy eljövök, de ilyen az élet.-válaszoltam Nanamiéhoz hasonlító hangszínnel, majd feltettem a kérdésem.-Hol dolgozol? Csak tanítasz vagy van más munkád?

-Van egy másik munkám, Egy irodaházban bár asszem múlt időben kéne beszéljek róla.-felelt Nanami. Ránézett Gojora aki mindeközben átült velünk szembe egy fotelba és nekiált mochit enni. Nanami csak a szemét forgatta, amikor Gojo a kezével intett hogy folytassa, mert ő nem a játék része. Tehát Nanami kérdezett.

-Mennyit szoktál aludni éjszakánként?-tette fel a kérdést, amire soha nem vagyok felkészülve. Kissé akadozva kezdtem el  válaszomat, de a végére lenyugodtam.

-Hát... Ömm...-számoltam az ujjamon háromig.-Kettő és felet átlagban talán? Vagy hármat?

-Szintúgy. Ezen nincs mit szégyellni, biztos neked is meg van a saját okod arra hogy nem alszol.

-Igen, meg van az okom. Nagyrészt a dolgozat javítást szoktam akkora ütemezni.-fejtettem ki, majd én következtem kérdésben.- Nem akarok vájkálódni, de te miért nem alszol éjszaka?

-Hmm.-gondolkodott el.-Talán, nem is tudom, legtöbbször csak nem megy. Elfekszem, de nem jön álom a szememre...-itt Gojo szakította félbe az éneklésével.

-Ha nem jön álom a szememre, mi juthatna ilyenkor az eszembe, csak te lehetsz az veled olvad a jég...Aucs.-dörzsölte meg a fejét, miután rácsaptam egy nagyot a fejére.

-Folytasd csak.-néztem Nanamira.

-Szóval olyankor fogok egy könyvet, meg egy üveg bort és leülök olvasni.

-Hétvégénként én is ezt szoktam. Már amikor nem kell hétvégén is bent lennem az átkok miatt...-mondtam sanyarúan, de Nanami csak megveregette a vállam.

-Nincs azzal semmi baj. És ne rágódj azon ami az egyetem történhet nélküled. Nagyon kedves diákok vannak itt is, és azt hallottam sokat foglalkoztál Sukunával. Yuuji pont a te embered lesz ez esetben. Neki én is szoktam edzéseket tartani, és biztosan nagyon fogod bírni.

-Erről jól hallottál, és köszönöm a biztatást! Te nem bent laksz, mi?

-Nem egyelőre nem. De nemsokára lejár a bérletem, és akitől bérlem át akarja adni másnak úgyhogy a hónap végén beköltözöm.

-Erre nem tudom pontosan mit kell mondani, mert sajnálom is hogy cserbenhagy a lakáskiadód, de örülök is hogy nem kell folyton kettesben lennem Gojoval.-mondtam egy halvány mosollyal az arcomon, mire Nanamién is megjelent egy hasonló mosoly.