Love at First Sight 🔞

24.💜

*másnap reggel, kielégülve keltem fel. Alfám mellkasán feküdtem, ő csupasz derekam ölelte át. Vagy fél órája várom, hogy felkeljen. Szeretnék kimenni az udvarra, hisz' a táj, fehérben pompázik. Jobb lábam, csípőjét ölelte körbe. Belefúrtam fejem mellkasába, élveztem az eső illatot.

-Jó reggelt, édes..*motyogta hajamba. Mosolyogva néztem fel rá, szemem csillogott. Őrülten szerelmes vagyok, és ezt nem is titkolom.

-Jó reggelt! Kelj fel!*pattantam fel. Lehúztam róla a plédet, semmi piromkodás nélkül.

-Nya...így hideg van..*próbálta, nyafogva visszahúzni magára. Én, direkt magam köre csavartam, de vékony vállamról szépen esett le a pléd. Kulcsontom, szépen látszott, kecses vállam kecses jelleget varázsolt nekem. Derekam, csípőm, ívesen mutatkozott.

-Gyönyörű vagy...*nézett csillogó szemekkel, meztelenül feküdt az ágyon. A hűséges pír, most is visszatalát hozzám. Az egész fejem égni kezdett, és inkább kimentem, de az ajtóban, direkt ledobtam magamról a plédet, egy kecses mozdulattam. Fenekem kitolva, vállam felhúzva, néztem hátra. Dominanciát sugárzó szemekkel nézett rám, mire végig nyaltam ajkaimon. Felpattant, majd hátulról nekem simult. Felsimított mellkasomon, fejem vállára ejtettem.

-Ahm..*sóhajtottam, mikor fürge ujjai megtalálták feszesebb, duzzadt mellem. Érzékien markolgatta, közbe éledező péniszét, fenekemnek dörgöli.

Miután eltöltöttünk, megint egy szenvedélyes reggelt, remegő végtagokkal állok be a zuhany alá, alfámmal együtt.
-Kimegyünk ma az erdőbe? *simított arcomra. Egy kisebbet bólintottam, és folytattam alfám haja mosását.
Lassan fürdettük meg egymást, majd egy én a cuki otthoni ruhámban felpattantam a pultra. Egy ideje várom Jungkookot, de nem akar lejönni. Nem értem, hol lehet.  Már éppen szálltam volna le, mikor egy fekete farkas jött le a lépcsőn. Már kezdtem megijedni, mikor megéreztem Kook illatát, és belenéztem igéző szemébe.

Ezer közül is felismerném, ezt e jellegzetes szempárt. Farkas ként, a mellkasomnak ért, mivel én pici vagyok. Lefeküdt nekem, mire hátára ültem, bundájába kapaszkodtam, el vitt a bejárati ajtóhoz. Megvárta, míg felveszek egy kabátot, majd a szájával kinyitva az ajtót, kifutott a hóba.
Nagy mosollyal az arcomon, élveztem ahogy egyre beljebb fut a havas erdőbe. Nem is kapaszkodtam, bíztam benne, kezemmel a havas ágakat jól elértem, Kook nagysága miatt. Egy patak fölött ugrott el, ami be volt fagyva, nyakát átöleltem, belebújtam hőt adó bundájába.

-Szeretlek...*suttogtam fülébe, míg futott velem.  Fülét felém fordította, ezzel jelezte, hogy hallotta. Most, minden figyelme, rám irányult. Aranyos dolgokat suttogtam fülébe, mennyire szeretem, és milyen nagy szerencsém van vele. Csak futott, és nem törődött semmivel. Ha véletlenül elvesznénk, az sem lenne baj, hisz együtt vagyunk, az a legfontosabb. Az életénél is jobban, vigyázna rám. Én, az életemmel védeném őt, ha kell, meg is halok érte. Belebújtam éjfekete bundájába, nem is fáztam, az alfák forró bőre és szőre miatt.
Egész nap kint voltunk, csak futott, bohóckodott, míg a hátán ültem.
Este felé, lassan sétáltunk vissza, de most kéz a kézben. Oldalához bújtam, élvezem teste melegét, ahogy védelmező karjai között vagyok. Érzem, hogy így, soha sem érhet, semmi baj.

A ház előtt, megláttunk egy fekete alakot. Én, már messziről megéreztem az illatát, felismertem hogy alfa. Remegő testtel bújtam Kook mögé.
A ismeretlen alfa, lassan fordult felénk, de én azon nyomban lefagytam.

Ez nem lehet...

-Apa..?*nyögte ki Kook.