Love at First Sight 🔞

14.💜

-Me...mennyi idő m..még?*bújt vissza, én telefonom megnézve mondtam meg neki hogy még fél óra van az egész órából.
-Ühhüm..*bólogatott, aztán nyomott egy nyálas csókot nyakamra. Én nyakába hajolva hintettem egy két forró csókot pici nyakára. A leghátsó padnál, egymásba bújva kényeztetjük egymás nyakát amit mindenki végig néz vagy videóznak.
-Ők most tényleg egymás nyakát csókolgatják?*nyögte ki sokkosan Jimin egyik lány osztálytársa.
-Az omegája..megteheti!*szólt közbe egy fiú. Itt nincsen omega fiú ezáltal nekik fura hogy hirtelen itt terem egy. Nem is szeretik az omega fiúkat.

Ezt a műveletet kicsengőig csináltuk. Az idegesítő hangot hallva álltam fel picimmel az ölembe, aztán tettem le a földre de derekát tartottam.
-Itt vagyok a szomszédban drágám! Bármi baj van szólj és az alfád áll szolgálatodra! Okés?*emeltem fel buksiját hogy tudjak lehelni egy kis csókot.
-O...okés..*tekintett szemeimbe, kezét nyakam köré fonta.
-Mennem kell manó!*simítottam arcára. Erre cukin bólintva adott egy ölelést és egy arca puszit mire elmosolyodva mentem a termembe de még visszafordultam az ajtóban.
-Jó légy drágám!*dobtam egy csókot és elhúztam onnan.

*jimin*

Nagyon örültem mikor megjelent mellettem. Simán átjött hozzám csak mert szarul voltam és fél órán keresztül kényeztetni engem. Imádom..
-Tényleg omega vagy?*ült le mellém egy lány. Nagy szemekkel néztem ki Kook eső illatú pulcsija mögül. Aprót bólintottam jelezve hogy igazak a pletykák.
-Jó szar lehet!*dobta oda flegmán. Én lehajtottam a fejem, elhullajtottam egy könnycsepett.
-Menj már innen! Nem vagy ide való! Kotródj róka. Sicc! Jeon nem is szeret!*ezekhez hasonló mondatokat kaptam minden áldott percben. Én a pulcsijába próbáltam elbújni mikor hirtelen kitépték kezemből. Utána nyúlva próbáltam elvenni de csak leestem a székről.
-Hát ez meg? Mit szagolgatsz ennyire?*nézte meg a nagy ruhadarabot. Könnyes szemekkel feküdtem a földön míg mindenki rajtam röhögött. Lunám kegyetlenül hívta Jungkook farkasát.
-Ez Jeoné? Milyen illata van?*szagolt bele.
-Eső, wow, ritka egy dolog, és te naívan elhiszed hogy szeret. Jó hülye vagy!*dobta volna rám a pulcsit a földre de kivágódott az ajtó. Kook rontott be rajta vörös szemekkel.
-Te meg mi a faszt képzelsz magadról?*ment oda az alfa lányhoz. Ő csak haját csavargatva nézte Kookot.
-Add ide a pulcsit! MOST!*remegett ez idegtől, ezt észre véve adta át. Kitépte a kezéből, hozzám szaladt és felállított.
-Minden rendben van?*remegett még mindig. Arcára simítva, könnyes szemekkel néztem fel rá.
-Már megszoktam...*próbáltam magamra ölteni álcám.
-Kérlek...ne mond ezt...*hullajtott el egy könnycseppet.
Lassan hajoltam ajkaira hogy megnyugtassam őt.
-Szeretlek...*gördült le egy könny.
-Szeretlek...
-Jössz ebédelni velem?*mosolygott rám kedvesen. Én felvidulva szökkentem a táskámhoz majd tettem bele a ruhadarabot.
Kuncogva fogott derekamra és indultunk el az ebédlő felé.

Éppen az asztalnál ülünk, én szokás szerint csak játszom a paradicsomot míg ő bókol nekem.
-A szemeidről nem is beszélve!*fejezte be monológját. Ekkor megéreztem hogy valami a fejemre kerül. Egy osztálytársam öntött le eper joghurttal.
Lefagyva tört ki belőlem a zokogás.
-ELÉG LEGYEN!*állt fel Jungkook az asztalra csapva. Hirtelen csönd lett az egész helységben, mindenki Kookra figyelt.
-HA MÉGEGYSZER MEGLÁTOM, VAGY MEGHALLOM HOGY BÁNTJÁK AZ OMEGÁM, FIZIKAILAG VAGY AKÁR LELKILEG, AZT KINYÍROM.*ordította el magát de úgy hogy mindenki összehúzta magát.
Szemei vörösek lettek, remegett, illata erősebb lett. Kezein és nyakán kidagadtak az erek. Ilyen amikor egy tisztavérű alfa ideges.
Mellém futva törölte le a fejemről a masszát. Felkapva ölébe rohant a termem felé. Lerakott, befutott a táskámért. Övét is felvette, így fogott kezemre és rohant a kocsihoz.
-Elmegyünk!*dobta hátra a táskát. Én megszeppenve ültem be mellé.
-Ho..hova megyünk?*húztam összemagam.
-El! Nem tudom! De nem maradok itt tovább. Haza megyünk, onnan meg nem tudom!*indította el a kocsit, és padlógázzal hajtott haza felé.
-Nem hagyom hogy az omegámat bántsák. Azt kinyírom mint a szart!*állt meg a pirosnál.

Berontva a házba futott fel a szobánkba. Én csak a lépcső tetején álltam összehúzva magam miközben néztem hogy jobbról balra, balról jobbra rohangál egy bőrönddel, a ruháinkkal, sminkeimmel, és az ő cuccaival.
-Jimin mit csinál Jk?*álltak mellettem Jinék. Jungkook nem vette észre őket, őrült módon pakolt és motyogott valamit az orra alatt. Remegett az idegességtől, szemei vörösen világítottak. Az egész lakást az ő illata és az enyém lengte be.
-Elmegy...azt mondta elmegyünk...*lettek könnyesek szemeim. Nem az fáj hogy elmegyünk, mivel nálunk az a legfontosabb hogy ott legyünk, a luna és a farkas, az alfa és a kiválasztott omegája.
-Hova mentek?*fagyott le Jin majd ölelt magához.
-Ne..nem tudom...de..szeretem..el..elmehetek vele?*néztem fel rájuk. Ő egymásra néztem majd elmosolyodtak.
-Figyelj, mi is elszöktünk...ugyan így anyád miatt...elmehettek de gyertek vissza...kérlek...fiatal vagy még..kell az iskola....maximum 1 hónap!*ölelt meg Nam is mire bólintottam.
-Mi beadunk egy kérvényt az iskolának. De miért is visz el?
-A suliba bántottak többször..megaláztak leöntöttek. Jungkook egyszer bejött órán mert nem volt egyiküknek sem tanár. Ott összebújtunk de utána megint és megint bántottak. Az én lunám és a farkasa teljesen kikészült...*gurult le egy könnycsepp. Letörölték meg megint magukhoz húztak.
-Drágám...mehetünk?*kedvesen mosolygott de látszott hogy bárkit kinyírna. Jinékre nézve bólintottam egyet majd Jungkookhoz mentem.
-Elszökünk együtt szerelmem?*simított arcomra. Nyakát átölelve néztem szemeibe.
-I..igen!*hevesen tapadt ajkaimra. Istenem azok az ajkak...megőrjít...hevesen viszonoztam majd felugrottam ölébe. A két bőröndött és a plusz 3 táskát ledobva tartott meg majd nyelvét átvezette számba.
-Menjünkh...*lihegte. Lemásztam az öléből, pár csomagot megfogva raktuk be a kocsiba majd végleg elköszöntünk.
-Mond meg Yoonginak hogy jövünk vissza!*ölelte meg Jungkook Namot.
-Kook...azt eltudod mondani miért viszed el?*kérdezte megtörve Jin.
-Bántották, én meg nem viselem el. Simán széttéptem volna őket. Most kell egy kis idő hogy kettesben legyünk...*húzott magához mire elpirultam.
-Jó utat! Várunk vissza!*öleltek meg utoljára, mi beszáltunk a kocsiba, integettek utánunk mikor elhajtottunk.
Én az ablakon néztem kifelé mikor egy kezet éreztem meg combomon.
-Jól vagy bogaram?*nézett egy pillanatra felém de rögtön vissza is kapta tekintetét az autópályára.
-Ne...nem tudom...
-Fáj hogy elmegyünk?*lassított le.
-Ne..nem..inkább az hogy ezt mi..mint miattam..*hullajtottam el egy könnycsepett. A legközelebbi leállónál megállt majd felém fordult.
-Figyelj szívem..*vette fejem két keze közé.
-Érted bármit megteszek, ha bántanak, én is bántok, ha támadnak, akkor én is támadok, de addig nem ölhetek meg senkit amíg nem vagy megjelölve! Ezért kicsit elszökünk. Világot látunk! Mit szólsz?*törölte le arcomról a sós cseppet.
-Szök..szökjünk el....
-Szökjünk el! Ketten!*kaptam meg életem szerintem legszerelmesebb csókját amitől fülig pirultam.