☆12☆

35 3 0
                                    

Ma reggel, kivételesen én keltem előbb. És, hogy ezt honnan tudtam? Mellőlem szuszogást hallottam, ezért tekintetem abba az irányba vezettem. Dabi még békésen aludt, amitől csak egy enyhe mosoly ült ki az arcomra. De hirtelen Dabi mocorogni kezdett és a levegőt gyorsabban kezdte venni. Innen már ki tudtam találni, hogy szegénynek rémálma van, így elkezdtem haját simogatni, mire ijedten kinyitotta szemeit.

-Semmi baj... - mosolyogtam. - csak egy rossz álom volt. - simogattam tovább, mire arca megenyhült.

-Én szoktam előbb kelni, Napsugaram. - mosolygott máris, mintha semmi sem történt volna.

-Hát ezúttal fordult a kocka. - néztem mélyen szemébe.

-Na gyere csak ide. - kuncogott, közben kezét arcomra téve, közelebb húzta magához fejem.

Már automatikusan nyitottam ki résnyire számat, majd már Dabi egy csókkal folytatta is tovább. Másik kezét hátamra tette, onnan pedig derekamra levezette. Majd egy könnyed mozdulattal magára húzott. Kicsit meglepődtem ezen, de nem foglalkoztam vele sokáig, igyekeztem a csókra összpontosítani. Végül hamarosan levegő hiány miatt elváltunk. Fejemet mellkasára döntöttem, mire Dabi a hajammal kezdett el játszani.

Még egy kicsit így feküdtünk aztán rávettem magam a felkelésre.

-Naaa, maradj még, kérlek. - mondta Dabi, közben elterült az ágyon.

-Mennem kell, mielőtt kiszáradok... - sóhajtottam egy mosollyal és hajába túrtam.

-Akkor megyek veled. - ült föl, majd derekamnál fogva átkarolt.

-Ahogy szeretnéd. - kacagtam, végül leheltem egy puszit az arcára.

Dabi átöltözött, én meg gondoltam, hogy majd úszás után átveszem rendes ruháimat, így az ingemben mentem ki a partra. Dabi le ült a homokba, addig én besétáltam a vízbe, majd alakot váltva, elmerülten benne. Már majdnem elúsztam, mikoris valami eszembe ötlött. Visszafordultam, végül Dabi előtt megtámaszkodtam.

-Te nem jössz? - biccentettem a tenger felé.

-Hát jó. - mondta egy kis gondolkodás után, majd levette ingjét és csizmáját.

Legugolt hozzám és máris összeforrasztotta ajkait az enyémeimmel. Amint elváltunk, lemerültünk a víz alá. Dabit karjánál fogva tartottam magam mellett, majd úgy fedeztük fel a környéket. Igazából alig volt valami látni való, de amit lehetett megmutattam Dabinak. Egy tíz perc múlva újra a parton voltunk. Kifeküdtünk mindketten. Dabi a hátán, én pedig fejemet mellkasán elhelyezve, helyezkedtünk el, végül így voltunk egy darabig. Hallgattuk a víz sodrását, a fák lombjainak zörejeit. Mint, ahogy mindig, nyugtatóak voltak a hangok. Dabi átkarolt, majd oldalamat kezdte el cirógatni.

°~Kurogiri szemszöge~°

Mikor reggel ki léptem kabinom ajtaján, tekintetem a partra tévedt. Dabi és Sarah sétáltak el valamerre. De még innen a hajóról is ki tudtam szúrni, hogy kézen fogva mennek. Sejtettem. Mostmár több is van köztük, az már biztos. Úgy tettem, mintha mit sem láttam volna, végül elindultam reggelit készíteteni.

Már egy ideje tevékenykedtem a konyhában, mikoris fentről, a fedélzetről szapora lépteket hallottam. Mindjárt Toga nyitott be az ajtón, és úgy tűnt, mintha keresne valakit.

-Jó reggelt Kurogiri! - köszönt, közben körbe nézett.

-Neked is Toga. - mosolyogtam. - Keresel valakit?

-Aha, nem láttad Saraht? Mikor benéztem a kabinjába, nem volt ott.

-Biztos úszni ment. - rántottam vállat egy mosollyal.

Szerelmes Vizeken ☆mha fantasy au☆Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz