Éppen a szokásos gyümölcs adagomat ettem, amikor a férfi mögém settenkedett, úgy karolt át. Viszont ezzel a karjaimat is lefogta, kénytelen voltam megállni az evésben.
-Kérsz?-mutattam a tányér eperrel.
Hümmögött egyet, ezt pedig igennek vettem. A férfi tejszínhabbal szerette, így nem volt kérdés hogy úgy szolgálom fel neki.
A félbevágott epret rajta a fehér habbal nyújtottam a szájához, ő minden erőfeszítés nélkül bekapta azt.
Ám amikor a kezeim is olyanok lettek, felegyenesedett, megragadta az említett testrészemet, nem engedte hogy lenyaljam róla.
-Mindig elfelejtem milyen kicsi kezeid vannak.-mosolygott szelíden.
Sosem felejti el amúgy, rendszeresen basztat vele.
Lehajolt, aztán bekapta azokat az ujaimat amik a habtól voltak fehérek néhol.
Élesen szívtam be a levegőt, csak egy pillanatig tartott, mégis hatással volt rám.
Csiklandós érzés kerítette hatalmába a kezemet. Egész nap szívesen érezném ezt.
-Mindened tiszta tejszínhab Jimin. Hogyan tudsz így enni?-rosszálló hangja most valahogy kevésbé jött át.
Megrázta a fejét majd újból megszólalt.
-Vár egy picit.-ezzel közelebb hajolt a vállam felől, és a szám közelében maradt habot is lecsókolta.
Aztán még egy csók, de nem a számra...azt szigorúan kerülte.
-Hagyjál na! Már tiszta az arcom Jungkook!-toltam el magamtól.
Felsóhajtott, mintha hatalmas fájdalom érte volna eltorzult az arca.
-Nem vagyok normális. Bocsáss meg nekem.-reszketve lépett hátra egyet.
YOU ARE READING
𝐴 𝐵Á𝐶𝑆𝐼 / 𝐽𝐼𝐾𝑂𝑂𝐾
FanfictionDe előtte még visszanézett, véres arcán vidámnak tűnő kifejezés játszott. -Viszont ,tényleg ne menj sehova, maradj nyugton és pihengess.-mondta. A nő minden akaraterejét összeszedve felmutatta a középső ujját. -Chh, hálátlan.-forgatott szemet Jungko...
