𝐴 𝐵Á𝐶𝑆𝐼 / 𝐽𝐼𝐾𝑂𝑂𝐾

25

-Most mennem kell, kaptam egy hívást és ez valójában sürgős lehet.-a gatyáját begombolta aztán az ingéhez nyúlt ám Jimin még azelőtt elvette azt mielőtt még Jungkook utána nyúlt volna.
-Kérek egy csókot, utána szabadon engedlek Jungkook bácsi.-incselkedve meglengette maga mellett az inget.
-Nagyon követelőző lettél mostanában.-ingatta meg a fejét, ám valójában nem bánta.
-Talán mindig is ilyen voltam, csak nem mással szemben.-vont vállat majd hátrálni kezdett mert időközben Jungkook közelíteni kezdett feléje.
-Ó, szóval mindössze engem tisztelsz meg vele, ez hízelgő.-billentette oldalra a fejét, ezzel úgy kinézve mint egy korgó gyomrú ragadozó.
-Tudom.-kuncogott, ám kívülről mint egy nagyon ijedt kisállat, pislogott nagyokat menekülő utat keresve.
-Nézd ott egy cica az ablakodban!-mutatott az irányába, Jimin odanézett egy pillanatra ezzel a vesztét okozva.
-Most megvagy!
A férfi elkapta a kisebbet és kivette a kezében szorongató textilt.
A fiú felsikoltott és azt hajtogatt ez mennyire nem ér vele szemben miközben már a lába sem érte a földet, csak ott himbálózott Jungkook karjaiban.
-Ez egyáltalán nem fair Jungkookah, csakis azért nem tudtam elmenekülni mert magasabb vagy nálam.-hozott fel egy béna indokot melyet maga is elismert magában.
-Akkor igyál több tejet kölyök, viszont vége a játéknak merthogy nekem mennem kell, máris késtem.-szemügyre vette az óráját, letette a földre a fiút és kiviharzott az ajtón.

Jungkook napját betöltötte a sok munka, két hetet kapott megrajzolni egy egész mangàt, plusz még a lakását is rendeznie kéne. Sok baja lesz még ezzel.
Jimin-nel töltött napjaiban ezekkel semmit sem foglalkozott, annyira elvette a figyelmét az a szép arcocska. Ma reggel pedig igazán aranyosan szundított mellette.
Ami a szüleit illeti, Jimin anyja nagyon sokszor bezavart a képbe, ezért Jungkook rengeteget gondolt rossz dolgokra ezzel kapcsolatban. Az apjával viszont sosem volt gond, tekintve miszerint az a fickó irtózatosan nyugodt, és nem üti bele mások dolgába az orrát.