𝐴 𝐵Á𝐶𝑆𝐼 / 𝐽𝐼𝐾𝑂𝑂𝐾

32

-Meg akartam várni a szülinapodat, viszont az ember terve sosem úgy sikerül ahogyan azt eltervezi.-végszóra beleharapott Jimin kulccsontjába.
Jimin mámorban úszott a keresztapja alatt, anyaszült meztelen testével szinte rátapadt a férfiéra.
-Tényleg nekem akarod adni magadat? Mert amíg nem dugtam be neked, addig le tudunk állni.-szabadszájúsága miatt Jimin fülig pirult.
-Nem akarok leállni.-tiltakozott.
Jungkook elmosolyodott, végre valahára magáévá tehette a csöppséget. Csakis az övé volt.
-Akkor kapaszkodj, ez fájni fog.-segítségül segített a fiúnak megtalálni az ágy fejtámláját, Jimin pedig megmarkolta azt amikor a férfi megmártózott benne.
A szavai a torkába forrtak, a fájdalom szó enyhe kifejezés lenne rá, amit éppen akkor érzett.
Jungkook mozogni kezdett benne, az előnedv eléggé benedvesítette ahhoz hogy máris könnyebben menjen a mozgás.
-Ez nem jó érzés!-motyogta Jimin könnyekben fürdött arccal.
-Tudom babám. Ha széjjebb nyitod a lábadat, feljebb tudom nyomni a farkamat. Hátha az jobb lesz.-megállt és várt amíg Jimin küszködve ugyan de széttárja a lábait, hajlékonysága miatt gyakorlatilag meg sem kottyant neki.
-Az enyém vagy, csak velem dughatsz. Ha meg tudom, hogy mással is összefeküdtél, veled fogom elástatni az illető hulláját.-suttogta a fülébe, megmozdította a csípőjét és olyan pontot talált el ami miatt Jimin csillagokat látott.
-Igen...a tiéd vagyok.-kéjesen nyújtotta ki a nyakát, ezzel feltárva magát Jungkook számára.
-Nagyon helyes.