ᴛᴀ́ɴᴄᴏsʟᴀ́ʙᴜ́ᴀᴋ || 𝐍.𝐑𝐤

6

Miután oda adtam az inni valót a legjobb barátnőmnek, azután felajánlottam, hogy menjünk el sétálni. Bele is egyezett mindenki. Még Jungwon is velünk jön. Nem tudtuk, hogy hová menjünk, ezért elmentünk a közeli kis, sütemény boltba, és le ültünk egy kis asztalhoz.

-Ki milyen sütit kér? Én állom! - Mondta Won.

- Tiramisut! -Mondtam.

- Tayiakit kérek! - Mondta Ni-Ki. Igaz, hogy Koreában vagyunk, de vannak itt japán, amerikai... Mindenféle sütik.

- Én is! - Szólalt meg Lina.

- Akkor én egy sima csokis sütit eszek. - Mondta Won.

- Elnézést!? - Szólt Jungwon a pincérnek.

- Igen? Mit hozhatok a fiataloknak? - Kérdezte a pincér fiú, és végignézzett rajtam.

- Én egy tiramisut szeretnék kérni! - Mondtam, mire rám mosolygott. Valljuk be, nem néz ki rosszul.

- Rendben. - Mondta.

- Én egy Tayiakit kérnék szépen. - Mondta
Lina. Rajta is végignézzett, de nem annyira mint rajtam. Amikor ezt Ni-Ki meglátta, és összekulcsolta az ujjaikat. A pincérfiú rögtön el nézett róla. Lina tiszta piros volt. Már hasonlított egy paradicsomhoz.

- Én is egy Tayiakit kérek! - Mondta Ni-Ki, és még mindíg nem engedte el Lina kezét. Látszólag Won-nak egy kicsit rosszul esett, de próbálta leplezni.

- Én egy sima csokis sütit. Ennyi lenne. - Mondta Won egy mű mosollyal. Ismerem. Tudom mikor mosolyog őszintén, és mikor nem..

- Rendben! Hozom is csak néhány percet kérek! - Mondta, majd rám kacsintott. Jungwon indult volna el felé, de megfogtam a karját, és nem ment sehová. Amint hozzáértem, rögtön enyhült a szorításban lévő ökle.

Az én tányéromon volt egy kis papírka, amire egy telefonszám volt írtva. Oda néztem a pulthoz, és pont engem nézett az a fiú, aztán rámkacsintott.

- Megbocsájtotok? - Kérdeztem, majd odamentem ahhoz a fiúhoz.

- Figyu!? Lehet egy kérdésem? - Kérdeztem.

- Neked bármennyi! - Kacsintott.

- Megtudhatom, hogy mi a neved? Azután lehet róla szó, hogy felhívlak, vagy írok neked. - Mondtam.

- Ace. - Mondta. - És neked? Persze ha szabad kérdeznem. - Kérdezte. Udvarias az biztos.

- Én Yuwon vagyok. Aki mellett ülök, az a tesóm. Vele szemben a legjobb barátnőm, Lina. Mellette a barátja Ni-Ki. Jobb ha nem kezdesz ki szerintem Linával, mert hidd el nem jársz jól, ha Ni-Ki-vel kerülsz konfliktusba. Nem látszik rajta, de tud ütni. - Vázoltam fel neki a helyzetet.

- Oh.. Öhm.. Oké. És akkor írsz majd? Vagy hívsz? - Kérdezte reménnyel teli tekintettel.

- Persze. Na de én most megyek vissza ha nem gond. - Mondtam.

- Dehogy is. Nyugodtan. - Mondta Ace.

- Rendben. Hát akkor szia! - Köszöntem el tőle.

- Szia! - Köszönt. Miután visszamentem, leültem, és elkezdtem enni a sütimet.

∘₊✧──────✧₊∘

*Lina pov*

Jelenleg hazafelé sétálunk, amikor megáll mellettünk egy kocsi. Én megijedtem egy kicsit.

- Sziasztok fiatalok! - Köszönt egy huszas előtti éveiben járó fiú. Ijesztő feje van az biztos.

- Jó estét! - Mondta Jungwon. Azért így köszönt, mivel már lemenőben volt a nap. Miért érzem, hogy valami rossz vége lesz ennek?