A nagyvárosban csillagképeket alkotnak az utcalámpák és az autók fényszórói. Olyankor nincs szükség napfényre, hogy világos legyen. Olyan az egész, mintha lázadnánk a természet ellen, amely úgy szól: "Nincs fény! Sötét van!" Erre az ember makacsul: "Van fény, igenis van!"
Csak sétálok és nyolc árnyékom vetődik a macskakőre, nyolc különböző lámpa által. Az egyik emeletről színes diszkófények látszanak, üvölt a minden dallamosságot mellőző zene.
Több autó is elhalad mellettem, a fényszórók újabb árnyakat alkotnak, amelyek félkör alakban pördülnek meg körülöttem, majd beleolvadnak a járdába.
Elmegyek egy utcalámpa mellett, ami fáradtan pislákol még párat, aztán megáll, és nem kapcsol fel többé. Az árnyékom eltűnik.
Ezt egy régi füzetben találtam, átírtam kicsit. Rövidke, de nekem tetszik.
YOU ARE READING
As Fiery as Marble - Tüzes, akár a márvány
Short Story"Megvárom, amíg elolvasod az utolsó sorokat. Amíg visszapillantasz, de csak egyszer, többször nem." Verseim, novelláim, új címmel és borítóval.
